A Nemzetközi Vadászati Tanács alapelvei közül: „ A vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel, elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének kialakulását. Olyan etikai érzéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna. ”
A fejezet összeállításakor használtam Kékessy László által 1925-ben összeállított „ A magyar vadász kézikönyve” –t. Ezt a régi kiadványt a Budapesti Dohányfermentáló Vállalatnál Dr. Bezsilla Borbála ajándékozta 1988. július 22.-én „Emlékül a „vakációra” biztatásul és hasznos pihenésre.” A kiadványhoz Bársony István írt ajánlást, amelyben részletezi, hogy a vadásznak, a tisztességes vadásznak sokoldalúnak, rátermettnek, mély erkölcsi érzékkel kell rendelkeznie. Akiknek egyetlen célja az öldöklés, azoknak még csak fogalmuk sincs arról, hogy mennyire kimagaslik ez a legférfiasabb szórakozás minden más úgynevezett sporttól, hogy minden tekintetben testileg-lelkileg egész embert kíván és ilyet nevel.
A vadászat – Bársony István szerint – egyike a legteljesebb kiforrottságot, sok tudást, még több önuralmat, megbízható erkölcsi érzületet, és a vadászati szabályok, a törvények ismeretén és követelésén kívül szigorú magatartást követel, amelyben a minden irányú teljes jártasság megszerzése a leghosszabb emberélet is kevés. Az igazi, tisztességes vadászembernek nemcsak a vadászat írott és íratlan előírásait, a különféle vadállatokat kell természetrajzi és biológiai vonatkozásokban alaposan ismernie, hanem magát a nagy természetet is, legyen az erdő, vagy pusztaság, tó vagy nádas, síkság, vagy hegy és legyen bármely szaka az esztendőnek, s napnak. Egyetlen más sport sincs, amely annyiféle tudást követelne, mint a vadászat.
A Sárospataki nosztalgiázás hatására 2000 nyarán a Réka, Marcell unokákkal, Ági lányunkkal, Erzsike feleségemmel több napra Sárospatakra mentük. A volt szomszédunk Dr. Erdei Pál és felesége, Magdika segítségével a gimnázium vendégházában kaptunk szállást. A vendégház egyik alkalmazottja beszélgetés közben közli, hogy Kerchner Jóska üzeni, ha, van időm keresem meg. A vállalkozásuk központjában találkoztunk a tulajdonosokkal és több volt kollégámmal – Kerchner Pista, Csoma Magdika, János-. A beszélgetés közben kiderült, hogy a Jóska a Zempléni Hubertus Vadásztársaság elnöke, lelkesen beszélt a társaság fejlődéséről, az elért eredményekről. A „Mohos” Menti Vadásztársaságban a különböző szabályzatok újbóli fogalmazása folyamatban volt. A tapasztalatok hasznosítása céljából kértem Jóskát a szabályzatukból egy-egy példányt botsáson a rendelkezésemre. Az Alapszabályt, Házi Szabályzatot és a Fegyelmi Szabályzatot 2000 októberében postán meg is küldött. A beszélgetés során meghívott a téli disznóhajtásra, amit az aktuális időpont előtt telefonon megerősített, amit elfogadtam és részt is vettem rajta. Az eligazításon több ismerősömmel találkoztam többek között Novák Jóskával is. A vaddisznóhajtáson sokan voltunk, több disznó esett, nekem nem sikerült rálőni, de láttam egyet. A vadászat Sátoraljaújhelyen vacsorával fejeződött be.
Kerchner József
2011. augusztus elején Novák Jóskával egyeztetett őzbak vadászat alkalmával megkerestem Kerchner Jóskát. A beszélgetés szomorú és fájdalmas eseményeket is tartalmazott, Jóska kedves felesége sajnos gyógyíthatatlan betegségben meghalt –nyugodjon békében-, Pista bátyjának - operációt követően- a lába lebénult, amit szintén nagy sajnálattal vettem tudomásul. A vadászat ismét felvetődött, közöltem, hogy Novák Jóska jóvoltából őzbak lelövési lehetőségem van. Kerchner Jóska mindjárt felajánlotta a vaddisznóles lehetőségét, amit elfogadtam.
Zempléni Hubertus VT Vadászház, 2011.08.04.
Kerchner József, 2011.08.04.
Kerchner Jóskával 2011. augusztus 4.-én 18 órakor a Sárospataki lakásánál találkoztunk. A személy gépkocsival az udvara beálltam, majd átpakoltunk a LAND ROVER terepjáró kocsijába. Elindultunk a Hosszú-hegyen lévő vadászházhoz, közben beszélgettünk és sok hasznos gyakorlati tapasztalatra tettem szert. A Zempléni Hubertusz Vadásztársaság elnöki teendőit több mint 13 éve látja el. A vadásztársaság területe közel 8000 ha, ebből több mint 3.000 ha erdő, a területén fekvő települések Tolcsva, Erdőhorváti Komlóska, Sárazsadány, Bodrogolaszi, Hercegkút, Makkoshotyka, Sárospatak, Károlyfalva. Az érdeklődésem alapján szívesen beszélt az elért eredményekről, sikerélményeiről, nehézségekről. A vadászházat a szőlők között lévő volt raktárban alakították ki, ami jó benyomást tett rám. A vadászatra vonatkozó beírást, náluk a szabályzatuk szerint a kiírást is a vadászháznál lehet végezni. Magán les kialakítására és működtetésére a házi szabályzatnak megfelelően van lehetőség. A vadásztársaság területén 35 darab magán les, szóró működik, magán lesenként évente 35.000,-Ft kel fizetni, a vadlövési lehetőség szabályozva van. A szabályzat szerint a vendég jegy 2.000,-Ft/fő/alkalom. Az elnök úr kezdeményezésére 2009 ben létrehozták a Zempléni Vadászok Alapítványát, célja elsősorban a bajba jutott vadásztársak megsegítésére, az adó 1 %-át lehet az alapítványba befizetni. A nyugdíjas vadászokkal folyamatosan törődnek, részükre külön rendezvényeket tartanak. A vadászháznál történt beírás után elindultunk a magasleshez, közben megálltunk a 37-es úthoz közellévő szőlő mellett lévő, Jóska tulajdonában lévő kis házikónál, ahol a munka közben kényelmesen meglehet pihenni, ahol megkóstolhattam a Jóska szilvapálinkáját.
Munka közbeni pihenő
LAND ROVER, Kerchner József
A Darnó-völgy elején lévő Darnó 4-es magasleshez mentünk. A magasles fémből készült, a Jóska tulajdonában lévő háromhektáros területen lett elhelyezve. A magán területen elhelyezett magán les és környezet általam még nem látott színvonalú. A magas les környéke, a vadföld, a szilvafák jó karbantartott benyomását keltik. A szóró környékén a kövek, a fatörzsek fehére meszelése a helyzet felismerését, a tájékozódást, a vad mozgásának felismerését jól szolgálja. Jóska bemutatta a magaslest, a puska átadása előtt tájékoztatott a működéséről. Majd elköszönt, egy kalappal kívánva.
Zárt magasles ülőkéje
Magasles előtti terület
A magaslesről lejöttem fényképet készíteni, a kedvenc veres szilvát megkóstolása után a zsebemet is megraktam vele. A szilvafákat látva kedvező termés várható, a szilvapálinkának kiváló alapanyagot biztosítva. A magasles teljesen zárt, az ajtó zárható, az ablak egymáson eltolható, kedvező időjárás esetén kivehető, Jóska kérésemre kivette és hátul helyezte el. Elől három fő részére kényelmes ülőhelyet biztosít, a lábtámasz mellett a vadásztartozékok elhelyezésre az ablak alatt polc áll rendelkezésre. Az ülőhely mögött matraccal fekvőhely is rendelkezésre áll. A szokásos módszeremnek megfelelően, a keresőtávcsövet, fegyvert kipróbáltam, beállítottam és a helyére tettem. A fényképezőgép, kézilámpa, óra elhelyezve egy cigarettát meggyújtva ellenőriztem a szél mozgását. A magasles keleti irányba néz, a vadföld mellett szóró is működött, most alma, kukorica volt kiszórva. Az elhelyezkedést 19 óra 50 perckor fejeztem be, 20 óra 20 perckor láttam egy nyulat. Az esti mozgás gyenge volt, Jóska az ígéretnek megfelelően 24 órára érkezett meg. Összepakoltam, hazafelé tovább folytattuk a beszélgetést, a vadászháznál a kijelentkezés megtörtént. Hazaérkezve, Sárospatakon Jóskának hálásan köszöntem a lehetőséget, az együtt töltött időt, a beszélgetést és minden jót kívánva elbúcsúztam.
