Borsod-Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatósághoz kötődő vadászataim /1975.01.16. – 1979.01.31./
A Borsod-Heves megyei ÁG Bérkilövő Vadásztársaság tagja 1976. 01.01.-től 1997.04.04.-ig voltam. Az igazgatóság alkalmazottja 1975.01.16.-tól 1979.01.31.-ig, ez időszak alatt elsősorban a Füzesabonyi- és a Szerencsi Állami Gazdaságban a vadászati ágazathoz tartozó vadászterületeken vadásztam. A bérkilövő vadásztársaságtagjai az igazgatóság és a két állami gazdaság alkalmazottaiból tevődött ki. A taglétszám 20-25 fő között változott. Az igazgatóságon a vadásztársaság tagja volt Dr. Kis József igazgató, Nyerges Emil munkaügyes, Dr. Szabó Pál főállattenyésztő, Pénzes László termelési igazgatóhelyettes, valamint korábban az igazgatóságon dolgozók közül néhányan. Dr. Papp Imre belső ellenőr meghívottként gyakran részt vett a vadászatokon. Az állami gazdaságonként 7-10 fő volt tag, elsősorban különböző szintű vezető. A Füzesabonyi állami Gazdaság igazgatója Bíró Endre, termelési igazgatóhelyettes Kelemen Béla, a Szerencsi Állami Gazdaságban igazgató Vigh Balázs, termelési igazgatóhelyettes Dr. Bárány István, fővadász .
A Borsod-Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságon termelési igazgatóhelyettesként töltött időszak alatt a vadászattal rendelkező Füzesabonyi-, Szerencsi Állami Gazdaságon kívül a két megyében működő többi állami gazdasággal, vezetőivel is szoros kapcsolat alakult ki. Heves megye: Szilvásváradi-, Gyöngyös-Domoszlói-, Hevesi-, Kiskörei-, Füzesabonyi Állai Gazdaság. BAZ megye: Bodrogközi-, Szerencsi-, Léhi-, Nagymiskolci-, Hejőmenti-, Mezőnagymihályi Állami Gazdaság. Az igazgatói-, igazgatóhelyettesi-, ágazatvezetői / főmérnök, főkertész, főagronómus, főállattenyésztő, állatorvos, stb/ értekezletei, a kétévenkénti igazgatósági ellenőrzések, eseti ellenőrzések, szemlék, továbbképzések alapján a helyi és személyes ismeretség fokozatosan bővült. Azok az állami gazdaságok, amelyek valamilyen formába kapcsolatban voltak a vadászattal, vadgazdálkodással, személyesen vezetői posztot töltöttek be a vadásztársaságban, előbb vagy utóbb a munkatársaimmal vendégvadászként részt vettünk egy- egy vadászaton. Így a vadászattal, vadgazdálkodással egyre több gyakorlatra tettem szert. Egy-egy vadfaj első vadászata, első vad elejtése valamelyik állami gazdasághoz kötődik: az első vadkacsa vadászatom, első elejtése a Szerencsi-, az első nyúl vadászatom, első elejtése a Hevesi-, az első fácán vadászatom, első elejtése a Füzesabonyi Állami Gazdasághoz kötődik. A különösen érdekes és izgalmas vaddisznóvadászat esetében az első vadászatom a Füzesabonyi-, az első vaddisznó elejtése a Gyönygös-Domoszlói Állami Gazdasághoz kötődik. Az első őz vadászatom a Szerencsi-, az első őz elejtése a Bodrogközi Állami Gazdasághoz kötődik.
A Füzesabonyi Állami Gazdaság Vadászati Ágazata kiemelkedően jól működött, nyereséges ágazat volt. A fácán nyúl, őz állomány mennyisége és minősége megfelelő volt. Évente több ezer fácánt neveltek, a nyúl befogása és értékesítése rendszeres volt. Szó szoros értelemben igazi vadgazdálkodást folytattak, a növények vetésváltásánál, az erdőtelepítésnél a különböző vad igényét is figyelembe vették. A vadászati ágazat központjában, Tepélypusztán vadászházat, a korábbi lakásokból vendégházakat alakítottak ki. A Szerencsi Állami Gazdaság Vadászati Ágazata kisebb mértékű volt, az apróvad állomány alacsonyabb, az őz állománya változó, a területen dámszarvas is jelen volt.
Az apróvadászatok alkalmával került sor a Bérkilövő Vadásztársaság taggyűléseire, a kompetencia kiosztása után vacsorával, szakmai beszélgetéssel zárult a nap. Számomra a különböző témájú beszélgetések hasznosak voltak, a mindennapi munkámban tudtam hasznosítani. Az apróvad vadászatok igazi kikapcsolódást jelentett.
