HTML

Vadászat, vadgazdálkodás egy élettörténetben

Friss topikok

Címkék

Pénzes László: A Kovászsziget melletti 10-es magasles

2019.12.01. 20:54 Pénzes László

 

A „MOHOS” menti Vadásztársaság elmúlt évek rendezvényei – vadász juniális, házi disznótor, vadászbál, a vadászház alakulását szolgáló társadalmi munkák, a közös apróvadászatok, a névnapok közös ünneplése – jól szolgálták a társasági élet fejlődését, az emberi kapcsolatok kedvező alakulását.

A Vadásztársaság vadgazdálkodása évről-évre fejlődött. A vadföldek területének növekedésével, a téli vadtakarmány egy részének a megtermelésével, a vaditató helyek kialakítása fúrt kutakkal, kukorica, széna tárolására alkalmas építmény megépítésével, a vadgazdálkodást segítő pályázatok igénybevételével stb. a vadgazdálkodás színvonala jelentősen javult. A Kovászsziget melletti 10-es magasles megépítéséhez és a vadföld kialakulásához, személyes közreműködésemmel is hozzájárultam. A vadgazdálkodás szükségessé teszi, hogy a vad életfeltételeinek kedvezőbbé tétele céljából a vadászterületen megfelelő berendezéseket – vadföldek, etetők, szórók, sózók, takarmánytárolók, dagonyák, cserkész utak, magasles – létesítsünk és üzemeltessünk.

A Pócspetrihez való kötődésemet a Herczku Pál családja, feleségem, Dr. Herczku Erzsébet határozta meg. A kötelezően előirt magasles építés helyének megválasztását részben a családi történetek is meghatározták. A 86 éves Apósom a Kovászsziget-i széna betakarításról többször beszélt, a süppedős talajról, a ló elsüllyedéséről.

A magasles helyének kiválasztásakor konzultáltam Paszternák Józseffel, Szkiba Józseffel, Tamás Györggyel. A személyes kötődésem, a szakvélemények alapján a Kovászsziget melletti folyópartot jónak tartottam, ahol a magasles 1997 évben külső segítséggel megépült. Az eltelt évek alapján a magaslesnek vannak előnyi és hátrányi. Ha újból fel kellene állítani, akkor, mintegy 20 m-el távolabb, a Kovászsziget szélébe, a sűrű, bokros rész vonalában helyezném el. Az első percektől kezdve sokat ültem a lesen. A nyári hónapokban a Kovászsziget melletti elhanyagolt réten 1,5 m-es gaz / csalán, vadkender, stb. / nagytakarást jelentett, a vadmegfigyelése lehetetlen volt. Tamás György vadásztárssal konzultáltam és ennek eredményeként rotációs szárzúzóval egy csíkot alakított ki. Ezt követően minden évben megismételte.

A 10-es magasles környékén két szóró alakult ki. A vadásztársaság almatörkölyt, ocsút, magtári törmeléket hordott a szóróra. Az elmúlt években az Anyósométól a szóróra rendszeresen csöves kukoricát, gyakran Paszternák József által biztosított szemes kukoricát vittem ki. Télen, nyáron igyekeztünk a szórót takarmánnyal ellátni. Többször előfordult, hogy a 10-es magaslesen töltöttem a holdvilágos éjszakát. A csodálatos környezet mellett a negatív hatások is jelentkeztek, az időként erős északi szél, a huzat, a recsegő padozat, a 15 cm széles kényelmetlen ülőke. Itt kezdtem rájönni, hogy tartósan a kényelmetlen ülőkét nem bírom úgy, mint fiatal koromban. Sajnos 2002 év során a csípő kopása miatt az ORFI-ba kellett kezelés céljából befeküdnöm.

                       

10-es zárt magasles                                         

Magasles belső részlete

A kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében úgy döntöttem, hogy a magaslest zárttá alakítom. A tervem megvalósítása két évet csúszott, de 2002 évben sikerült megvalósítani. A meglévő 10-es magasles zárttá alakításában segítséget nyújtott Kovács János, Paszternák József, Moldván János. A magasles átalakítása során a padozatot tartó fákat keresztbe megerősítettük, a padozat négy rétegből áll, a meglévőre rongyszőnyeget tettünk, erre újabb deszkaborítás került, majd újabb padlószőnyeg következett. A padozatnál elértük, hogy a felálláskor és leüléskor zaj nem keletkezik. Északról, Keletről, Nyugatról lehajtható deszkaablakot alakítottunk ki. A mennyezeten lévő hullámpala alá pozdorja lapokat helyeztünk. A Déli oldalra kialakított deszka ajtóra kémlelő nyílást helyeztünk lezárható lappal. A lőréseknél könyöklő deszka, lejjebb felszerelések elhelyezésére szolgáló polc lett kialakítva, amelyek szőnyegborítást kaptak. A csapadék bekerülésének megakadályozása céljából a deszkaoldalakra PVC borítást tettünk. A beépített anyagok jelentős részének az értéke nem állapítható meg, mivel Kovács Jánostól, Paszternák Józseftől a bontott anyagokat ajándékként kaptam. A készítéshez felhasznált szeget, vas szerelvényeket 2600,- Ft-ért vásároltam. A kivitelezést Moldván Jánossal 5 órától 15 óráig végeztük, a kiegészítő munkákat két alkalommal 5-5 órában végeztem el. Az átalakításoz összesen felhasznált munkaóra 30.

A Kovászsziget melletti vadföld kialakulása.

A magaslesen tartózkodva többször foglalkoztam az erősen gazos, bokros rét vadföldként történő hasznosításával. A korszerű vadgazdálkodásban a vad természetes táplálékát szükségszerűen egészíti ki a vadföld és a vadföldművelés. Vadföld célja a vad lekötése, elvonása a kárveszélyes területekről, a vadállomány koncentrálása, a téli táplálék megtermelése, az apróvad részére védelmet nyújt, az ínséges időkben olyan tápanyagot szolgáltat, amihez a vad egyébként nem juthat hozzá, segíti a vadszámlálást, alkalmat ad a vad megfigyelésére. A Kovászsziget melletti területet Paszternák József vadásztársaság elnöke, Tamás György vadásztárs jónak tartotta a vadföld céljainak megvalósítására. Azt valamennyien tudtuk, hogy a célt kitartó munkával, fokozatosan lehet megvalósítani. A 8-10 m széles csíkon Tamás György gépi rotációs szárzúzóval három éven keresztül a szárzúzást elvégezte, 2001 év őszén a csíkot felszántotta és tavasszal, zabbal bevetette. A zab fejlődését figyelemmel kísértük és ebből eredően kézzel fejtrágyázásba,- később gyom és vetésfehérítő ellen, gépi vegyszeres kezelésben részesült. A fejtrágyázást kézzel végeztem el. A gépi vegyszerezést Tamás György végezte, ahol jelen voltam. A műtrágyát, a gyom irtószert Paszternák József, a vetésfehérítő elleni vegyszert Tamás György biztosította. A zab kombájnnal történő betakarításáról Paszternák József gondoskodott. A vadföld további bővítése céljából a meglévő gazos részt 2002 nyarán Tamás György lerotációzta. A gépi rotációzás előtt 5 darab nagyobb és több kisebb bokrot egyedül kiszedtem 5 óra időtartam alatt, a zab általam végzett fejtrágyázása 2 óra alatt valósult meg.

A Kovászsziget melletti csicsóka.

Mi is a csicsóka / Helianthus tuberosus /: a fészkesek családjába tartozó évelő növény. A napraforgó fajtestvére. Észak - Amerikából került Európába. Virágzatában a magvak nálunk nem érnek be, gumójáról szaporítják. Földben hagyott vagy maradt gumóiról évről évre kihajt, és így – jó ápolásával –hosszú ideig kitart. Gumóiban keményítő helyett 14-16 % inulin, levulin és cukor van. Tápszereket, szeszt, inulint, szörpöket készítenek belőle, vagy takarmánynak használják. A vadföldek kitűnő növényei közé tartozik. Igénytelen, jó termőképes, értékes termése van.

                         

8x20 méteres csicsóka                                 

4x20 méteres csicsóka 

A csicsóka az Anyósom, Herczku Pálné kertjébe virág ajánlatként Debrecenből, Sógornőmtől több évvel korábban került. A disznó és aprólék etetése helyett kértem a megmaradt csicsókát bocsássa rendelkezésemre. A kétvödörnyi csicsókát 2001. május elején Paszternák Józseffel a Kovászsziget melletti szilvafa alá és a kukorica szélében 120 tövet ültettünk el. A csicsóka kikelt, háromszor megkapáltam, de a késői ültetés miatt a szilvafa árnyékában nem fejlődött ki. Kiszedés után egy műanyag ládányi gumót az Anyósom pincéjében tároltam le. 2002 év tavaszán, április elején az egy láda csicsókát az Anyósom egy másik ládával kiegészítette és a Sógorom, Herczku Pállal a zab vadföldnek kijelölt, szántott terület közepén 4x20 m-es, a végében 8x20 m-es területen elültettük. A csicsóka területét az erős gyomosodás miatt Paszternák József, Herczku Pál segítségével háromszor megkapáltuk. Két alkalommal Paszternák József által biztosított pétisóval a csicsóka töveit megműtrágyáztam. A csicsóka időről időre szépen fejlődött, az anyag összeállításakor 2 m-nél magasabb erősen besűrűsödött, a vadak jelenleg rendszeresen látogatják. A betakarítás követően remélem elfogadható mennyiség áll a jövő évi ültetéshez rendelkezésre.

A csicsóka termesztése során a következő munkaórákat használtuk fel: 2001 évben ültetés Paszternák József, Pénzes László 2x2 óra, összesen 4 óra, háromszori kapálás Pénzes László 3x2 óra, összesen 6 óra. 2002 évben vetés Herczku Pál, Pénzes László 2x5 óra, összesen 10 óra, kapálás Hercku Pál, Pénzes László 2x5 óra, összese 10 óra, kapálás Paszternák József, Pénzes László 2x5 óra, összesen 10 óra, kapálás Pénzes László 1x5 óra, 5 óra, műtrágyázás Pénzes László 2x2 óra, összesen 4 óra.

A Kovászsziget melletti terület vadföldként történő hasznosítása érdekében javasoltam: 1. A rét vadföldként történő hasznosítására a Vadásztársaság kössön szerződést. 2. A javasolt vadföld elsősorban a vadkárelhárítást szolgálja, másodsorban takarmánytermesztést, vadállomány koncentrációt, vadszámlálást, vadászatot. 4. A meglévő szilvafákat célszerű kiegészíteni. A kisebb szilvafa ápolását, megóvását célszerű megoldani.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://sportvadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr3815333758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása