Az első őzbak elejtését a Bodrogközi Állami Gazdaságban termelési igazgatóhelyettesként visszakerülve 1982. évben a Bodrogközi területen gazdálkodó Sárospataki „Kossuth” Vadásztársaság vezetőitől egy selejt őzbak elejtésére kaptam engedélyt. A vadásztársaság vezetői a Sárospataki termelőszövetkezet vezetői közül került ki. Ekkor a szövetkezet elnöke és a vadásztársaság elnöke is Karajz Miklós volt. A vadásztársaság vezetői: titkár Hojdák András, gazdasági vezető Semsei József a szövetkezet főkönyvelője, fővadász Novák József. Mivel a Bodrogközi Állami Gazdaság is a Bodrogközben gazdálkodott az együttműködésért, a vadgazdálkodás támogatásáért kaptam az őzbak kilövést.
Az első bak elejtésének időpontját Hojdák Andrással beszéltem meg, aki Szabó László sógora volt, egyébként az állami gazdaság Bodroghalmi Zsaró Kerület vezetője is, később átkerült a Kemecsei Állami Gazdaságba Fővadászi beosztásába. A megbeszéltek szerin 1982. augusztus elején, kora reggeli órákban a Bodrog keleti Vajdácskai holtághoz mentünk ki. A Vajdácskai holtági tározó 1, 025 millió m3 vizet tud tárolni, a felszíne 55 ha. A megérkezést követően a személygépkocsit a töltéshez közel állítottuk le. A német 5,6x35-ös őzlövő golyós lőfegyvert magamhoz vettem, ezt követően a holtág területén gyalog indultunk el, a nap felkelt, tiszta levegő, harmatos fű, gödrök, fák, kisebb erdő részek, bokros részek, tisztások borították a területet. Az egyik tisztáson mindketten szinte egyszerre láttuk meg, hogy két őzbak fejjel egymásnak feszülnek és hadakoznak. Elég sokáig néztük, míg az egyik határozott mozdulattal eltolta a másikat és így kénytelen volt tovább állni. További gyaloglás és tájékozódás után úgy döntöttünk, hogy haza megyünk és holnap hasonló időben kijövünk. Másnap reggel hasonlóan az előző naphoz elindultunk egy ritkásabban fával borított, gazos, bokros területen, vagy 100 m után Bandi észrevett egy őzet és közölte, hogy lőhetem. Az őz nem vett észre kísértük egy darabig, majd megállt és ekkor állva szabadkézből körülbelül 100 m-ről lőttem, Bandi közölte, hogy jelzett. Egy rövid ideig vártunk, majd megnéztük a rálövés helyét, ahol kisebb vérmennyiséget találtunk, követtük egy darabig, de az őzet nem találtuk. Ezt követően egy sűrűbb rész következet, Bandi javasolta, hogy mennyünk haza és kora délután nézzük meg. A délutáni keresésekor ott folytatattuk, ahol abbahagytuk, alig mentünk 10 m-t és az őz ott feküdt blatt lövéssel. Nagyon megürültem a fiatal, selejtes őzbaknak, a töretet átvéve, a tiszteletet megadva, a zsigerelés után, őzzel együtt hazamentünk. Később a trófea bírálata után megkaptam, mindég központi helyen szerepel.
A Sárospataki „Kossuth” Vadásztársaságtól a második őzbak elejtésének lehetőségét 1987-ben kaptam, közben felkerültem Budapestre, de hetente hazajártam közel egy évig. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a lehetőséget a társaság fővadászával, Novák Józseffel használhattam ki. Novák József a termelőszövetkezet tehenészeti telepén elért eredményeit példaértékűnek tartottam, egy rövid ideig sikerült együtt dolgozni, azonban az állami gazdaság szubjektív és objektív adottságai miatt nem volt tartós. Az őzbak vadászatát egy hétvégi, szombati nap reggeli órájára tettük 1987. június második felében. Gépkocsival mentünk a területre, több őzet láttunk, de lőni nem lehetett. A vadászat vége felé, a megszüntetett kisvasút felszedett pályájánál, Dorkói területen, Andrikó tanyához közzel egy búzatáblában észrevettünk egy bakot, Jóska mondta, hogy lőhetem, a német 5,6x35-ös őzlövő golyós fegyverrel a nem messze lévő őzbakra a kocsiból céloztam, lőttem és helyben maradt. A töret átvétele, a tiszteletadás után nagy örömmel állapítottuk meg, hogy egy golyóérett, szabályos, hatos az elejtett bak. A zsigerelés után a vadhúst leadtuk, az őztrófeáját a bíráló bizottság értékelése után később kaptam meg. A mai napig a legszebb baknak tartom.
A Bodrogközben, a Sárospataki „Kossuth” Vadásztársaság területén, apróvadászaton először Karajz Miklós termelőszövetkezeti elnök, vadásztársasági elnök meghívása alapján vettem részt, később Novák József vadászmester meghívására kétszer vettem részt nyúl, fácán vadászaton. Kellemes időtöltés mellett maradandó élményt jelentett a Bodrogközi Állami Gazdaság területén, a Kenézlői úton haladva, a Piti-tanyai, baromfi telepi bejáró út és a Györgytarlói bejáró út közötti területen, a nádas hajtásakor elálló voltam, amikor egy szép róka oldalra kitört, lőttem, de nem sikerült az elejtése.
