A Hold és vadászatom kapcsolata.
A vadászatot több tényező meghatározza. A vadászati lehetőségeken túl a vadász felszereltsége is meghatározó lehet. Az első időszakban megfelelő vadász golyós fegyver hiányában az apróvad vadászatát részesítettem előnyben. A golyós fegyver birtoklása után a fegyverlámpa kezdetlegessége miatt a magaslesen történő vadászatok időpontját igyekeztem úgy kiválasztani, hogy a hold világítása biztosítsa a lő világot, ellenkező esetben a sötétedéssel abba hagytam a vadászatot. A telihold környéki vadászatok rendszerességére az Anyósom, Herczku Pálné is felfigyelt, többször megjegyezte „Közeledik a telihold Erzsikék biztos hazajönnek”. A hold változásai, az éjszakai vadászat hozzájárult, hogy a hold változásai mindég napirenden legyenek.
A csillagok születnek, élnek, és meghalnak, hasonlóan, mint az élőlények. Az átlagosak, mint a Napunk, több mint 10 milliárd évig világítanak és haláltusájuk is sokkal hosszabb. A csillagoknak jelentős gravitációs hatása van környezetére. Az összes csillag közül a Nap gravitációs hatása a legjelentősebb ránk, de a viszonylag nagy távolság miatt hatása csak fele a Holdénak. A többi csillag gravitációs hatása ennél jóval kisebb, vagyis nyugodtan elhanyagolható. A csillagok sugárzása, részecskesugárzás, elektromágneses sugárzás a földi élet alapjait biztosítják.
Naplemente, Pócspetri, 2005.01.29.,
Éjjeli old, Meszes, 2009.09.12.
A Holdról megállapítható, hogy 384.400 km-es távolságban elliptikus pályában kering a Föld körül. A Hold annyi idő alatt fordul meg a saját tengelye körül, mint amennyi idő alatt megkerüli a Földet, ezért látjuk mindig ugyanazt az oldalát. A különböző fázisait a Nappal és a Földdel való kölcsönös helyzete hozza létre. A holdnak, éppúgy, mint a többi égitestnek, gravitációs erőtere van. Vonzó ereje a Földre is hat, és a Nap vonzó erejével a tengerekben árapályt idéz elő. Ha a Holdnak ekkora ereje van, vajon hogyan befolyásolja az élő szervezeteket és az embert?
A holdnaptár őseinknek egyik legfontosabb időszámító eszköze volt, mert állandó periódusokban történnek változásai. Az égi pályán végigjárja a zodiákus mind a 12 jegyét, ami mindig 27 nap 7 óra, 43 perc alatt történik. A Hold hatását régóta figyelemmel kisérték, az ebből levont következtetéseket feljegyezték és az így megszerzett tudást, tapasztalatokat használták a hétköznapokban is. A Hold ciklusa mindig Újholddal kezdődik. Ilyenkor csak egy sötét korongot látunk az égen. Ez az idő legalkalmasabb a megújulásra. Érzékenyek vagyunk lelkileg, ezért érdemes a stresszes helyzeteket elkerülni. A következő két hét a Növő Hold ciklusa: a befogadás, begyűjtés, felhalmozás optimális időszaka. Minden sokkal könnyebben és hatékonyabban érvényesül ilyenkor. A Telihold időszaka a szemünknek gyönyörű látványt nyújt, de fokozottan érzékenyek, fáradékonyak, szélsőségesek vagyunk. A következő két hét a Fogyó Hold ciklusa: Jó időszak a pihenésre, átértékelésre, az energia folyamatok belülről kifelé hatnak, vagyis a kitisztulás, kiengedés, méregtelenítés optimális időszaka.
A Hold ciklusa alatt a Hold kelte és Hold nyugta különböző időben valósul meg. Az Újholdkor a Hold kelte és a Holdnyugta időpontja havonta változik, például 2011. év januárjában 7 óra 26 perc, illetve 16 óra 22 perc, júliusában 4 óra 47 perc, illetve 20 óra 47 perc. A Telihold esetében is a Hold kelte és Hold nyugta időpontja havonként változik, amely a vadászat szervezése szempontjából kiemelkedő fontosságú, például januárban 16 óra 10 perc, illetve 6 óra 52 perc, július hónapban 20 óra 32 perc, illetve 5 óra 10 perc. A Növő Hold ciklusa alatt is változik a Hold kelte és Holdnyugta, például januárban a Hold kelte 7 óra 26 perctől 16 óra 10 percig növekszik, a Holdnyugta 16 óra 22 perctől 6 óra 52 percig növekszik. A Fogyó Hold ciklusa alatt például januárban a Hold kelte 16 óra 10 perctől 6 óra 56 percig növekszik, a Holdnyugta 6 óra 56 perctől 17 óra 30 percig növekszik. Januári vadászatkor előfordult, hogy az egyik nap 21 óra 33 perckor kelt két nap múlva már éjfél után 11 perccel kelt. A vaddisznó a világoson ritkán mozog, megvárja, míg a Hold világítása megszűnik.
Esthajnalcsillag, a Vénusz.
A Vénusz a Naptól második bolygó, keringési ideje 224,7 földi nap. Nevét a Vénuszról, a szerelem római istennőjéről kapta. A Naprendszer egyetlen olyan bolygója, mely női alakról kapta a nevét. Föld-típusú bolygónak számít, néha a Föld testvérbolygójának hívják, mivel a két bolygónak hasonló a mérete, a gravitációs ereje és a tömege. Nagy fényvisszaverő képességű kénsav tartalmú felhőréteg takarja el a fény elől a felszínt. A Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton. Maximális fényességénél még nappal is észrevehető. A Vénusz közelebb van a naphoz, mint a föld és kering körülötte, a Nap irányában látható, ezért néhány hónapig a Naptól keletre, később néhány hónapig a Naptól nyugatra látható, változó távolságra. A Naphoz való közelsége miatt vagy pár órával a Nap után nyugszik, vagy pár órával a Nap kelte előtt kell, ezért hívják Esthajnalcsillagnak. A Vénusz a Nap körüli keringésén minden 584. napon utoléri a Földet, ezért vagy az esti égbolton, vagy a reggeli égbolton látható. A legnagyobb fényességénél szinte lehetetlen nem meglátni. Napnyugta után még sokáig megfigyelhető.
A Vénusz a fogyó Holddal
A Vénusz fázisai
A Vénuszt sok űrszonda közelítette meg és több szonda a felszínét is elérte. A Magellán űrszonda részletesen feltérképezte bolygó felszínét.
Mivel közelebb kering a Nap körül, mint a Föld, a Vénusz hasonló fázisokat mutat, mint a Hold. A Vénusz pályája a föld pályájához képest néhány fokkal eltér, ezért általában nem halad át a Nap korongja előtt. Mégis sor kerül 120 évenként egy páros átvonulásra.
A Vénusz a kalauzcsillagok közé tartozik, hiszen segítette az embereket utazásaik során a tájékozódásban. Kezdetben Hajnalcsillagnak és Esti csillagnak nevezték, azt hitték két égitestről van szó. A magyar pásztorok bolygó csillagnak nevezték. Az Esthajnalcsillag a Tengernek Csillaga nevet is viseli. Az est leszálltjával ez a csillag jön fel először, ezért a tengerészek számára fontos tájékozási pont.
Gyerekkoromban, a mesékben, énekekben hallottam az esthajnalcsillagról, később Édesapám hívta fel a figyelmemet rá. A vadászat során többször sikerült megfigyelni és az emlékeket felidézni.
