VADKÁRELHÁRÍTÁS CSEREHÁTON

/2011. JÚNIUS 16,17,18,19./

VENDÉGLÁTÓ: VARGA BARNA

VENDÉGEK: PÉNZES JÓZSEF, PÉNZES LÁSZLÓ

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: PÉNZES LÁSZLÓ

BUDAPEST, 2011. július 27.

BEVEZETÉS

A vendéglátónk Varga Barna a különös-, kiemelkedő-, sokoldalú, kiváló vezetői tulajdonságai mellett a környék, Cserehát, az ősei története iránti pozitív fogékonysága, tisztelete tette lehetővé számunkra a több mint három nap alatt - a két teljes éjszaka és egy fél éjszaka - a vadkárelhárítás során tapasztalt különös élmények mellett a környék nevezetességeivel a helyszínen megismerkedhessünk, a környék iránt további érdeklődést váltson ki. Varga Barna kedves felesége, Juliska jóvoltából ízelítőt kaphattunk a helyi ízekből. Az általunk ismert, megszokott, szeretett szabolcsi töltött káposztát felülmúlta, nemcsak nagyságával – szerintem a testvérhúgom Piroska által készített legjobb szabolcsi káposzta nagyságát többszörösen felülmúlta - , hanem az íze is különös, nagyon harmonikus, egyedi. Nem volt meglepő, hogy a töltött káposztát szeretők körében gyorsan elfogyott. A harmadik nap, június 18.-án, szombaton, a szálláshelyünkön, az üdülőben ebédre vártuk Barnáékat, az előzőnapi egyeztetés alapján 13 óra harminc perc környékén. A családunkban a feleségem, Erzsike gyakran főz halászlevet, az alapanyagot én szoktam beszerezni. Június 15.-én az unokánk, Réka általános iskolai ballagása volt és ekkor is volt halászlé. Úgy készült, hogy a vendéglátóim is megkóstolhassák. Először a törésmentesség érdekében fazékban fagyasztottuk le, majd hűtőtáskában szállítottuk. Az alapanyag 2,8 kg szeletelt ponty, 1,3 kg magyar harcsa, két-két ponty fej és farok, 35 dkg haltej volt. A halászlé felmelegítése a Barna megérkezése előtt párperccel fejeződött be. A kaput kinyitva, Barnát fogadva meglepett, hogy edényekben kaját hozott, mondván a halászlé után elfogyasztjuk. A halászlé valamennyinknek ízlett, a második fogást másnapra hagytuk. Ekkor tudtuk meg, hogy Juliska vaddisznópörköltje milyen. Már korábban is fogyasztottam az általa készített pörköltből, most is megfelelő nagyságú darabok, harmonikusan ízesített, nem túlfűszerezett, kiváló minőségű volt, az evést alig tudtam abbahagyni. Barna felesége, Juliska nemcsak kiváló édesanya, nagymama, háziasszony, de számomra példaértékű a természet, a vad megfigyelése iránti érdeklődése, a férjével a magaslesen tapasztaltakról lelkesedve, szívesen beszélt. Kívánom, hogy a közös sikerélmények tartósak legyenek.

Pénzes József, Edit, Demeter Lajos

Demeter Lajosnak – sajnos 2006 évben meghalt – Jóska bátyám tanítványának köszönhetjük, hogy évente vadkárelhárításon kívül egyre mélyebb emberi, baráti kapcsolat alakulhatott ki, a helyi, az országos, a nemzetközi helyzetről őszinte véleményt cserélhettünk, a környéket egyre jobban megismerhettük. A mostani találkozásunk alkalmával a Lajos tiszteletén kívül a család alakulásával, terveivel is foglalkoztunk.

A vaddisznóvadászat mindig nagy esemény számunkra, a sikerélmény különös hatással van ránk. A vaddisznó elejtésének elmaradása esetén is maradandó élményekben van részünk. A magas lesen eltöltött egész éjszakán tapasztaltak; a hely, a környezet, a naplemente, a hold feljövetele, a madarak éneklése, mozgása, elcsendesedése, a vadak különböző zöreje, megjelenése, mozgásának figyelemmel kisérése, a kisebb bakik megélése, a sikertelenség alapvető okai, egy-egy lövés becsapódásának latolgatása, a reggeli találkozások alkalmával tartott élménybeszámoló a vadászat szerves része, a vadászélmény teljességéhez tartozik.

A vendéglátónk Varga Barna jóvoltából a legutóbbi találkozásunk alkalmával is ismerkedtünk a települések, a környezet változásának történetével. Napközben Barna elvitt a Szalonna-hegység legmagasabb pontjára az 520 méteres Szár-hegyre a Csengő tetőre, ahol a 110 méteres magas TV-URH gerincadó állomás van, valamin az állomáshoz közel lévő Hármas-határnál lévő Pálos Templom- és Kolostorromhoz. A Rakacai-tóval ismerkedve több magaslatról gyönyörködtünk benne és fényképeket is készítettem. Szalonna történetével, jelenével, nevezetességeivel többször visszatérően foglalkoztunk.

CSEREHÁT BEMUTATÁSA.

Rudabányai-, és a Szalonnai-hegység a Bódva folyó melletti magaslesről

A Cserehát az Északi-középhegység részben erdőkkel borított dombvidéke, amely a szlovák-magyar határvonaltól délre, a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó területen fekszik, hagyományosan aprófalvas térségek közé tartozik. Átlagos magassága 250-300 méter. A legmagasabb csúcsa a Szalonnai-hegység Szár-hegye 520 m magas. A dombvidék a csere-tölgyes erdőkről kapta a nevét, amelyek egykor a tájat borították és sok helyütt ma is megtalálhatók. A tájat a homokkal fedett dombhátak és a széles völgyek változása jellemzi.

Gerincadó az erdei útról nézve

A Szalonnai-hegységet az Aggteleki-karszthoz tartozó Rudabányai-hegységtől a Bódva folyó és a 27 számú főközlekedési út választja el. A Szár-hegy Csengő-tetőn helyezték el a 110 méter magas TV-URH gerincadó állomást, amelynek üzemeltetője Antenna Hungária Zrt. A sugárzott rádióprogramok adatai: Frekvencia 94,6 MHz, ERP 5 KW, program MR-1-Kossuth Rádió, pol. H, Kant 50 m. A sugárzott televízió programok adatai: csatorna 28, ERP 229 KW, program m1, pol. H, Kant 105. A Cserehát nyugati része a földtörténeti szempontból fiatalabb Szendrő-Rakaca-rögvidék. A vidék turisztikai vonzereje az érintetlen természeti környezet és a falvak kulturális öröksége. A Csereháthoz tartozó települések: Abaújdevecser, Abaújlak, Abaújszolnok, Baktakék, Bódvarákó, Bódvaszilas, Becskeháza, Büttös, Csenyéte, Debréte, Edelény, Encs, Fáj, Fancsal, Felsőgagy, Felsővadász, Gibárt, Irota, Kány, Keresztéte, Kupa, Lak, Martonyi, Nyésta, Perecse, Rakaca, Rakacaszend, Szalonna, Szandicska, Szemere, Szendrőlád, Tomor, Tornabarakony, Tornaszentandrás. A Cserehát falvainak legtöbb részébe az 1979-1980-as években a Szikszói Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyetteseként, a nyári vadkár elhárítási vadászatok alkalmával volt szerencsém járni.A Magyar Állami Földtani Intézet 2005 évi jelentése szerint a Rudabányai-hegység DK-i és ÉNy-i és a Szalonnai-hegység DK-i oldalán és a Teresztnyei-fensik Ny-i peremén a Bódva völgyétől mért 140-150 m-en tavi kifejlődésű, kora-pannóniai édesvízi mészkő található. Kora-pannóniai előfordulások: Szalonna és Martonyi környezetében, a Szalonnai-hegység déli sarkánál a Borzlyuk-tető térségben található. A Szalonnai-bérctől Martonyi Ny-i részéig húzódó előfordulás DK-i része legalább 300 m vastag pannóniai üledéken nyugszik. Az 1986-ban 284,91 m tstf. magasságról indult fúrás szerint az édesvízi mészkő 1,7 m talaj és 3,8 m vastag agyag alatt 5,5-től 9,7 m-ig mészhomokos, mészmárgás mészkőrétegek váltakozva fekszik.

SZALONNA KÖZSÉG TÖRTÉNETE.

Szalonna község Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Edelényi Kistérségben, Miskolctól 50 kilométerre, Szendrőtől 7 km-re, Edelénytől 21 km-re északra a Rakaca-patak széles völgyébe, a Szalonnai-hegység déli széle alatt, a Rakaca-víztározó közelében, a Bódva folyó mentén terül el.

Bódva folyó

A Bódva folyó Szlovákiában, a Gömör-Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, Hidvégardónál lépi át a magyar határt, Komjáti, Perkupa, Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba. Hossza 110 km, melyből a magyar szakasz 56,1 km, a meder átlagos esése 83,8 cm/km, a legmeredekebb magyar folyó, szélessége 8-14 m, mélysége 0,5-1 méter, a víz átlagos sebessége 2-4 km/óra, árvízi vízhozama 80,0 m3/sec. Szalonna közúton a 27. számú főúton, vasúton a 94. számú Miskolc-Tornanádaska vonalon közelíthető meg.

Szalonna település területe 2008 hektár, lakosok száma 1023 fő, 82 %-a magyar, 18 %-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. A településen 359 lakás 60 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott, 46 %-a vezetékes gázzal rendelkezik. 1958-tól a községben élt és tanított Kalász László költő. A településen hunyt el 1999-ben, hamvait szülőfalujába vitték, a perkupai temetőben nyugszik. Ő írta az itt élő emberekről:

                                   „ E táj csak arra jó, hogy erejét belevesse

                                   földjeibe, ki itt él s várja lesz-e szerencse.

                                   Gyomláljon, boronáljon, hegy gyomrába vesszen,

                                   szépségét is csodálni nem ér rá soha egy sem.”

Szalonna települést 1249-ben említik először Zolouna néven. A falu neve szláv eredetű, a „sós víz” jelentésű slano szóból eredeztethető, mely a falu északi határában fakadó meleg vízforrásra utal. A település a honfoglaló Örsúr nemzetség egyik ágának szálláshelye volt egykoron. A nemzetség egyik ága eladta Tekus ispánnak. A Tekus család leszármazottai, ágai a környék lakta települések birtokosai voltak. Tekus fia István - aki nádor is volt – Szalonnán maradt, Szalonnai István néven, tizennyolc falura kiterjedő birtokai között találjuk Martonyit, Meszest. A Tekus család Szalonnai ága szalonnai udvarházat építette ki pompás kastéllyá. Szalonnai Lóránd fia István az itáliai Padovában végzi egyetemi tanulmányait. Ugyanez a Szalonnai István alapítja meg 1383-ban a Martonyi fölött emelkedő Hármas-hegyen – itt található a hármas határ a régi megyék találkozása Borsod- Torna- Abaúj - a pálos monostort, és építteti fel annak gótikus templomát. Az 1600 években Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házasságával egyesült birtokok között szerepel többek között Szend, Martonyi, Szalonna, Meszes, Perkupa, Szín, Jósvafő stb. Lorántffy Zsuzsannát nemcsak a sárospataki református iskola megalapítójaként tiszteljük, hanem nemzetünk történelmének legszebb emlékű honleányai között, mint női erények legmagasztosabb példájaként tartjuk számon. Az 1711 évi Szatmári béke után a kamara lefoglalja a Rákóczi család javait, ezek után a környék birtokosai Csáky, Losonczy, Zsarnay, Hodossy, Gombos, Vattay családok lettek.

A település legfontosabb műemléke a XI. századi Árpád-kori - torony nélküli – körtemplom. A román kori templom a XI. században épült, melyet többször is bővítettek a XIII. és a X. század folyamán. A török időszakban felgyújtott templomot később helyreállítják. A templom északi felén egy 15 méter magas, barokk stílusú galériás tornyú fa harangláb épült 1765-ben. Az egyhajós, keleti fekvésű középkori templom átalakított állapotban maradt ránk. A jelenlegi formája köríves szentéllyel épült körtemplom (rotunda*) bővítéséből származik. A templom megmaradt emlékei közül külön figyelmet érdemel a belső falfelületen feltárt és bemutatott gazdag falfestménysorozat. A XIII. században készült a szentély belső falán látható, Antiochiai Szent Margit vértanúságát megörökítő falikép.

A XV. század elejéről származik a szepességi származású András mester falfestménye, mely a diadalívben - kör alakú mezőkben - a próféták mellképeit ábrázolja, az ívzáradékban Isten báránya látható. A templomot 1562-ben a törökök feldúlták, felújítása során új zsindelytetőt kapott. 1589 körül már a reformátusok kezén volt, ekkor a freskókat lemeszelték, csak az 1970-es években végzett rekonstrukció során váltak újra láthatóvá a falfestmények.

Románkori körtemplom a fa haranglábbal                        

Katolikus templom

XV. századi falfestmény

                          A szalonnai templom szépségét fokozzák a későbbi korok művészi igényű munkái: az 1777-ben készült festett, barokk stílusú berendezés, a gazdagon díszített, 1801-ből származó szószék és korona, melyek az észak-magyarországi festőasztalosság legszebb remekei közé tartoznak.

A XV. Század második felében a Bebek család Csetneki ága anyai örökség címén megszerezte falu egy részét, majd 1474-ben ércbányászati jogot nyertek Mátyás királytól Szalonna környékére.

*Rotunda definíciója: A körtemplomok vagy kerektemplomok a centrális alaprajzú templomépületek hagyományos típusa, amelyek alaprajza többé-kevésbé kör alakú. Az épület gyakran rendelkezik kupolával.

Bónis-Gedeon Kastély, majd Általános Iskola               

Varga Barna Család háza

A második világháborút követően Szalonna és a környék települései újabb változáson mentek keresztül. Először a földosztás révén az egyéni gazdálkodás nehézségei jelentkeztek, majd a falunként létrehozott termelőszövetkezetek göröngyös fejlődését lehetett megtapasztalni. 1961. január 1.-vel Szalonna központtal létrejött Tókörnyéki Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben boldogulhattak a három község Szalonna, Meszes, Martonyi lakosai. Az 1989 évi rendszerváltás után az itt élők helyzete alapvetően megváltozott.

Varga Barna felesége, Juliska Szalonnán született, szülei, rokonsága a szülőfalujához kötődnek. A család története része Szalonna történetének, Juliska a különböző beosztásokon keresztül hozzájárult a község működéséhez, fejlődéséhez. Varga Barna Martonyiban öt gyermekes családban született. A családalapításon keresztül Szalonnai lett. Az eddigi munkájával jelentősen hozzájárult Szalonna és a környék falvainak fejlődéséhez. A jelenlegi munkájával segíti a vállalkozók működését, fejlődését. A Négy Évszak Vadásztársaság, és a Perkupai Vadásztársaság elnöki teendőinek ellátásával a környék vadgazdálkodását, környezetvédelmét kiemelkedően szolgálja, a vadásztársaságok eredményes működésével a munkalehetőségek biztosítása mellett, a belföldi és külföldi vadászokon keresztül a környék jó hírnevét gyarapítja.

Meszes község korábbi polgármestere, Rákiné Czidor Katalin volt polgármester a Hornyák Gyula által írt „A királyné faluja, Meszes” című kiadvány ajánlásában irta: „A történelem nem az enyészet őre, ami elmúlt, nem hull a semmibe, hanem sorsa és alakítója jövendő életünknek.”

RAKACAI-VÍZTÁROZÓ.

Részlet a Rakacai víztározóról

A Rakacai-tó megépítését részletes geológiai és szerkezettani vizsgálatok alapján, 1957 őszén a Rakaca patak völgyének Meszes és Szalonna közötti teknő alakú szakaszára tűzték ki. A Rakaca-tározó építését az Országos Vízügyi Igazgatóság kezdeményezte. A kivitelezést 1958-ban kezdték meg, 1962 júliusa előtt elkészült. A legnagyobb munkálatot a 850 méter hosszú és 8 méter magas zárógát megépítése jelentette. A Borzlyuk tető és a Nagy Somos hegy között húzódó gát építőanyagát a Borzlyuk tető agyagdombja a Dunnatető szolgáltatta. A beépített 135 ezer anyag tömörítését az e célra szerkesztett 12 tonnás, juhláb hengerekkel végezték. A gátkorona szélessége 4,3 méter, rajta makadámút vezet. A gátkorona magassága a tengerszint felett 156 méter, a megengedett árvízszint 154,60 méter. A víztározó célja a tó vízével, hogy a Boldva vízmennyiségét 1,9 liter/sec állandó vízmennyiségen tartsák aszályos időszakban is és ipari célokat is szolgált. A zsiliprendszer 16 méter hosszú csőalagútja másodpercenként 50 köbméter vizet-, a beépített surranó 30 köbméter vizet tud elbocsátani. A tó vízgyűjtő területe 250 négyzetkilométer, a Rakaca patak táplálja. A kispatak a Lyuba-tanya fölött ered, Büttösön, Krasznokvajdán, Szászfán, Rakacán, Rakacaszenden és Meszesen keresztülfolyva Szalonnánál ömlik a Bódvába. A vízfelülete közel 2 millió négyzetméter, a völgy 3 kilométer hosszú, területe közel 200 hektár, vízmélysége 4 métertől 13 méterig terjed, 5-5,5 millió köbméter vizet tud befogadni. A Rakacai-tó megépítése után különböző hasznosításra került sor. A Szendrői Állami Gazdaság részéről 10-15 ezer pecsenye kacsa nevelését kezdték meg. A halak telepítése után horgász paradicsomként kezdték emlegetni. 

Az üdülő terasza /Demeter Lajos, Juliska, Varga Barna, Pénzes József/

 A víztározót övező partoldalakon az üdülők sorát építették fel. A vadkárelhárító vadászatok alkalmával Varga Barna által épített üdülőben rendszeres vendégek vagyunk. Az 1970-es években a Rakacai-tó virágkorát élte. Az üdülőtelep, a vendéglátók környékbeli-, távolabbi embereknek tette lehetővé az üdülést, természetjárást, vízi sportot, horgászatot, a környék nevezetességeinek a megismerését.

MARTONYI HÁRMAS-HATÁR HEGYI PÁLOS TEMPLOM ÉS KOLOSTORROM

Pénzes József, Varga Barna a tájékoztató táblánál

A Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend. Hivatalos neve Szent Pál Első Remete Szerzeteseinek Rendje. Özséb 1246-ban esztergomi kanonokként úgy döntött, hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. A Pilis-hegység remetéinek 1250 körül Boldog Özséb esztergomi kanonok lett a vezetője. Hat remetével együtt a Pilis nyugati lábánál, a mai Pilisszántó és Kesztölc között fekvő Klastrompuszta helyén fölépítette a Szent Kereszt nevű kolostort. Gentilis bíboros közbejárására a Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát és pápai jogú renddé nyilvánította a Pálosokat.

Varga Barna a 150 éves bükkfa törzsén                  

Kolostorrom

A török megszállásáig a Pálosok Rendje töretlenül fejlődött, a XV. században 900 pálos élt az országban. A Pálos Rend Európában is sok helyen elterjedt. A Pálosok Rend életében központi helyen áll a Mária tisztelet. E tisztelet kifejezéseképpen fehér ruhát hordanak, a rózsafűzért imádkozzák, kiemelt buzgósággal ülik meg a Mária ünnepeket és tartják meg a szombati böjtöt. A Pálosok Rendjére a magyarságtudat mindig jellemző volt, elsősorban a nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel. „ Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.”

A Kolostorrom jelenlegi állapota a csalánosból és a belső udvarról látva

A Szalonna, Martonyi települések mellett a környék tizennyolc falura kiterjedő birtokos Szalonnai István – aki itáliai Padovában végezte egyetemi tanulmányait – a Martonyi község területéhez tartozó, a Szalonnai-hegységben lévő Hármas-határnál – Borsod- Torna- Abaúj régi megyék találkozása - 1341-ben megalapítja a Pálos Kolostort, és annak egyhajós, 26,5 méter hosszú, 12,5 méter széles gótikus templomát 1347-ben építeti fel. A Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templom szentélyének három oltárát 1411-ben János egri segédpüspök szentelte fel. A templom az 1550 körül vált lakhatatlanná, minden jel arra utal, hogy felgyújtották. Az 1997 év végén a Magyar Állam tulajdonába, valamint az Aggtelek Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe került. 2001-ben megkezdődött az építészeti állagmegóvása, a tetőszerkezet helyreállításával, zsindelyes fedésésével, az oromfalak stabilizálásával, a támpillérek felépítésével, a faragott kőelemek pótlásával. A templom belsejében álló 140-150 éves két hatalmas bükkfát kivágták, mivel veszélyezték a 18-20 méter magasan álló oromfalakat. A következő rekonstrukciós szakasz a szentély és a templombelső kivitelezését tartalmazza.

A rendszerváltozás után négy kolostorban indult meg a pálos élet; Budapesten a Szent Gellért Sziklatemplomban, Pécsett, Márianosztrán, Petőfiszálláson. A rend központja jelenleg a lengyelországi Czestochowában, a Jasna-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett.

A 2011. JÚNIUSI VADKÁR ELHÁRÍTÁSI VADÁSZAT ELŐZMÉNYEI.

Mindig jó eső érzés, ha Varga Barnával telefonon beszélek, nagyon sok közös élménynek voltam a részese. Az év február utolsó hetében Jóska Bátyámmal az általam Pócspetri határában a Nagylaposi táblán az ősszel lábon maradt kb. 3000 m2 kukoricámat szemléltük, amikor 14 óra tájékán megszólal a telefon, meglepetésemre Barna szólalt meg. A rövid eszmecsere most is kedvező hatással volt. Jóska bátyámmal a Baktalórántházai vadászterületre mentük esti egyéni vaddisznó vadászatra, a lábonálló kukoricákhoz. A magaslesen Jóska látott vaddisznót, rá is lőtt, de nem talált.

Az év június második hetében Barna telefonon jelentkezett és az éves vadkár elhárítási vadászatra hívott meg, kérte az időpont meghatározását. Kellő szerénységgel, örömmel tettem a kérésnek eleget. A megállapodott időponttól el kellett térni az unokám nyolcadikos ballagása miatt. A nyári vadkár elhárítási vadászatokra első időszakban Demeter Lajos és Varga Barna, 2006 évtől Varga Barna jóvoltából kerül sor, sajnos Lajost csak a temetőben tudjuk köszönteni. A találkozásaink alkalmával Szalonnán és környékén különös, felejthetetlen időtöltésben volt részünk, nagy megtiszteltetés számunkra, hogy napjainkra hagyomány lett belőle, lassan-lassan számunkra történelem.

Jóska Bátyám a Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikumban kezdte a testnevelés oktatását, a Felsőfokú Technikumban folytatta, végül a Mezőgazdasági Főiskolán fejezte be. Az oktató-nevelő munkában a hallgatókkal sok-sok sikert ért el. A munkája, lelkesedése, hozzáállása következtében sokan megszerették a sport különböző területeit; labdarúgást, kosárlabdázást, kézilabdázást, röplabdázást, vízi sportot, téli sportot. A tanulók, hallgatók jelentős részével jó kapcsolata alakult ki. Egy részével a kapcsolata sokáig megmaradt, napjainkban is ápolt kapcsolatai vannak. A tanítványai közül sokan a munkában is jelentős eredményeket értek el, közéjük tartozik Demeter Lajos, felesége Editke, lányuk Zsuzsika, Varga Barna két lánya, az idősebb lányuk férje.

Ez év vadkárelhárító vadászata közös megegyezéssel június 16,17,18,19-én került sor. Az időpont egyeztetését követően a felkészülésre egy hét állt rendelkezésre. Jóska bátyámmal egyeztetve a felkészülésről többször váltottunk szót. A Leányfalui cseresznye, megy szedése közben is felszínen volt. Nem gyakori a vadászati lehetőségünk, ezért a felkészülés, a felszerelések meglétének, működőképességének, számbavételének ellenőrzésére is sort kerítünk. Az akkumulátort feltöltöttem, a vadászruhát előkészítettem, a vadászkés élezését elvégeztettem, stb. Jóska bátyámmal megállapodtunk, hogy Nyíregyházát is érinteni kell, mert a vadászfelszerelése ott van, Julika, a felesége Nyíregyházán fog tartózkodni. Az indulás előtt pár nappal Piroska húgom Máriapócsról telefonon hívott, hogy Nyíregyháza előtt menjünk le Máriapócsra, ahol ebéddel vár, a cseresznye megérett, egyéb témában is szívesen szót váltana. Rövid egyeztetés után igent mondtam, a Szendrői 13 órás érkezést 15 órára kellett áttenni. Jóska Bátyám Editkével, én Barnával egyeztettem a módosított időpontot.

2011. június 16.-án a lakásomról, Budapestről 6 óra 30 perckor indultam Leányfaluba, közben a Békási piacra bementem a megrendelt virágokért és egy kiló friss kenyeret vettem. Jóska lakására 7 óra 20 perckor érkeztem, a bepakolás után 7 óra 45 perckor indultunk. Az M3 autópályáról Gyöngyösön letértünk a Gyöngyössolymosi SOLYBOR Kft-hez, ahol találkoztunk Julika, Zsuzsa és János, régi ismerőseinkkel. A szállítandó borok elkészítése közben Julika és Jóska a muskotályos, a félédes kékfrankos bort megkóstolták, természetesen ízlett. A jól bevált Cabernet Sauvinon 2007-es évjáratból a legtöbbet, a muskotályosból szinte kóstolót vittünk. A kitérő után 9 óra 30 perckor Máriapócsra indultunk, Piroska húgomékhoz, 11 óra után párperccel érkeztünk meg. Elsőként a kertet néztem meg; a cseresznye érett, egészséges, jól esett egy párszem belőle. Az őszibarack, szilva, meggy növény egészségügyi állapota elfogadható. A növényvédelemhez korábban öt permetezéshez a vegyszert én vásároltam meg. Az őszibarack kénérzékenységét, valamint az egyszerre történő permetezhetőséget figyelembe vettem. Megállapodtunk, hogy a cseresznye leszedése után a fákat célszerű megpermetezni. Az általam is ültetett paprika, paradicsom, uborka, zeller a kevés eső ellenére is biztató. A kertben lévő kukorica a mélyfekvés kivételével szép, egyöntetű. A Húgom Piroska a fiával, Gyurikával június 10.-én disznót vágtak. Gyurika többek között a disznóvágáshoz, annak feldolgozáshoz kiválóan ért. Az ebéd a szokásos, finom friss húslevessel kezdődött, majd a főtt hús követte és végül a kolbászt, hurkát is megkóstoltuk. A terveknek megfelelően 13 óra után párperccel indultunk Nyíregyházára, a Jóska vadász cuccát bepakoltuk, a bor egy része a garázsba került és Julika nélkül az autópályán indultunk Miskolcon keresztül Szendrőre. 15 óra 30 perckor érkeztünk meg, először tiszteletadás céljából a temetőbe Demeter Lajos sírjához mentünk. Újabban a vaddisznóvadászat mindenesetben a temetőben, Lajos megemlékezésével kezdődik. Nagy tisztelettel emlékszünk a közösen eltöltött időkre. Egy csokor fehér rózsát a szépen gondozott sírra, előre elkészített friss vizet tartalmazó virágtartóba helyeztünk, „Nyugodj békében Lajos.” mondattal Bucsuztunk. A családi házukban Lajos felesége Edit, lányuk Zsuzsika és férje Pista, valamint az első gyerekük Lajos fiuk 7 éves unokájuk fogadott. A család a legutóbbi találkozásunk óta, számunkra is szimpatikus Zsuzsika férjével, Pistával egészült ki. A köszöntés után Edit mindjárt az asztalhoz invitált. Az étkezés közben a beszélgetést is folytattuk. Pistával két éve Rozgonyi Tibor fővadász jelenlétében a Négy Évszak Vadásztársaság területén találkoztunk. Pista ültetett fel a magaslesre. Jóska Bátyámnak sikerélménye volt, több vaddisznóból választhatott és el is ejtett egyet. Pista az eltelt időben a Négy Évszak Vadásztársaság hivatásos vadásza lett, közben Debrecenben vadgazdálkodási szakra jár.

Pista trófea gyűjteménye                                  

Zsuzsika, férje Pista

Edit kezdeményezésére Pista megmutatta az emeleten nem rég kialakított vadász szobát. Közben Zsuzsa és az Unoka is feljött. A legnagyobb egybefüggő falon elhelyezett trófeák rögtön lenyűgöztek bennünket, a kocsiból a fényképezőgépet fel is hoztam. Sajnos idő nem volt az élmények meghallgatására, vadászként csak elismeréssel szóltunk a látottakról. Engedélyt kértem a fényképezésre, remélem valamennyink részére szép emlék lesz. A folyamatban lévő visszaemlékezésemről tájékoztattam a jelenlévőket és közöltem, hogy megtiszteltetés lenne számomra, ha a kapcsolatunkról egy részt összeállíthatnék, Lajost és a családot szeretném bemutatni. A család egyet értett a tervemmel. Zsuzsikával megállapodtunk, hogy Lajosról, Édesapáról összeállítja az anyagot és mail-en eljutatja hozzám.

MAGASLESEN A HOLT BÓDVA FOLYÓ MENTÉN.

Szalonnára 2011. június 16.-án az esti órákban érkeztünk, Varga Barna és felesége fogadott bennünket. Az üdvözlések után megállapodtunk, hogy kimegyünk a Rakacai-tó partján lévő üdülőjükbe, átöltözünk és Barna 19 órakor jön értünk. A tervek szerint Szalonna alatt lévő búzatáblához megyünk. A NISSAN terepjáróval megérkeztünk, közben telefonon még egy utolsó egyeztetés megtörtént.

Juliska mutatta a nagyon ideges, ötperces disznó helyét

Közben Barna kedves felesége Juliska egy másik gépkocsival a helyszínre jött, hogy a férjét az elhelyezkedés után hazavigye. Korábban együtt többször ültek a búzatábla szélén, be is számoltak a látottakról. Juliska beszélt az ötperces nagydisznóról, a leendő magaslesemmel szemben 20 óra környékén megjelent, nagyon idegesnek tűnt, öt perc után elment. Jóska a búzatábla déli részén lévő új magaslesre ült fel, a terepjáró ottmaradt, hogy reggel haza tudjunk menni. A magaslesen elhelyezkedtem, a felhordott felszereléseket, plédet, kabátot, fényképezőgépet, vadászhátizsákot elhelyeztem. A puskát kivettem a tokjából, betöltöttem, megvizsgáltam a lövési lehetőségeket, ülve lehetett lőni. Az esőköpenyt a párkányra helyeztem, az akkumulátort felkötöttem, a szúnyogirtót, az innivalót elérhető helyre tettem, a kereső távcsövet beállítottam. Mindig törekszem arra, hogy a különböző eszközök alá puha anyagot tegyek a koppanás elkerülése céljából. A puskalámpát később, sötétedéskor tettem fel, sajnos nem próbáltam ki. Az elhelyezkedést követően készítettem egy pár fényképfelvételt. A magasles a búzatáblába bekanyarodó fasor előtt volt, jobboldalt és baloldalt is a magasles mögé nyúlt be a búzatábla. Mögöttem a Bódva folyó több tíz méterre folyt, közvetlen mögöttem a holt Bódva volt. A búzatábla mögött előttem fás, bokros rész helyezkedett el. Párszáz méterre odább a 94. számú Miskolc –Tornanádaska vasútvonal halad, az éjszaka folyamán a vonatok zakatolását többször lehetett hallani. A mészkőfeldolgozó üzem hangját, a korábbi évektől eltérően sokkal ritkában hallottam. A Rudabányai-, a Szalonnai-hegység, a Csengő-tetőn lévő TV-URH gerincadó állomás is jól látható.

Barna és Juliska korábbi tapasztalataiktól eltérően 20 óra környékén a vaddisznók nem jelentkeztek. A Barna által közölt nagyobb fa környékén 21óra 30 perckor láttam meg két süldőt. A kereső távcsővel jól láttam a mozgásukat, a fairányába tartottak, később egyenesen a Bódvára merőlegesen mentek. A puskatávcsőben néztem, de tisztán a szálkeresztet nem láttam, ezt követően megpróbáltam a puskalámpával megvilágítani, de a szálkeresztet és a disznókat sem láttam úgy, hogy lőhettem volna. A lámpa használata nem zavarta meg a disznókat folytatták a csipegetést, az útirányuk sem változott. A többszöri próbálkozásom ellenére nem tudtam lőni. A helyzetet azzal indokoltam, hogy bizonyos mérvű pára befolyásolja a lövési lehetőségemet. Huszonhárom óra után a Bódva közelében, a búzatáblán több vaddisznót, volt időszak, amikor 6 darabot is láttam. A kereső távcsővel jól láttam, de a puskatávcsővel nem tudtam megbízhatóan célozni. Most a pára mellett a nagyobb távolságot is hibáztattam. Egy órakor a Bódvához közzel láttam négy vaddisznót, majd eltűntek. Rövid idő múlva közvetlen mögöttem a holt Bódvában több disznó ropogtatott és a fadörzsölődést is hallottam. Kisebb szunyókálás után két óra tájékán felálltam, kinyújtózkodtam, majd újra visszaültem. 2 óra 45 perckor előttem a búzatábla szélében két sötét szint látta, kereső távcsővel megnéztem, két vaddisznó volt, balirányban mentek meg-megállva, kisé idegeseknek látszottak. A puskával céloztam, de a szálkeresztet nem láttam, így próbáltam célozni és lőni. A lövés után különös rövid és mély hangot hallottam. A reggeli órákban Jóskával megnéztük a rálövés helyén, de találati nyomokat nem láttunk. Biztosra vettük, hogy disznó alá lőttem, a golyó a földbecsapódott.

Az éjszaka során a disznó csámcsogását nem, viszont a disznók felől tépésszerű hangot rendszeresen hallottam. A hold 22 óra után erőteljesebben világított, ennek ellenére a disznókat nem tudtam lövésszerűen megcélozni. Hazafelé haladva az indokok között soroltam fel a távolságot, a pára jelenlétét. Hazamenetelünk után rögtön a puskával kezdtem, megnéztem a távcsövet, kiderült, hogy a szemnél lévő részével a szálkereszt élességét lehet állítani, viszont nem lehet rögzíteni. A pára miatt többször próbáltam törölni, ennek következtében elállítódott és a szálkereszt nem látszott normálisan, nem volt éles. Kicsi baki, komoly tanulság.

PÉNTEKI NAP ÉS AZ ÉJSZAKA SZALONNA KÖRNYÉKÉN.

Az egyeztetésnek megfelelően pénteken 13 órakor az üdülőben találkozunk. Barna Juliska féle töltött káposztát és vaddisznópörköltet hozott. A töltött káposzta nagyon ízlett, ezért a pörköltet másnapra halasztottuk. Az ebéd közbeni beszélgetéskor eldőlt az aznapi program. Koradélután Martonyi községen keresztül a Szalonna-hegység Szár-hegyén lévő TV-URH gerincadó állomáshoz mentünk, majd a hármas határnál, a hegyen lévő Pálos Templomot és Kolostorromot néztük meg, a beszélgetés közben több fényképet csináltam. Visszafelé jövet több helyen megálltunk, ahol szép kilátás volt Szalonnára, Martonyira és a Rakacai-tóra és a környékre.

Varga Barna a hivatásos vadásznak magyaráz

A Négy Évszak Vadásztársaság Rakacai-víztározó partján lévő vadászházához mentünk. Varga Barna, vadásztársasági elnök az ott lévő hivatásos vadászokkal beszélgetett, konkrét feladatokat határozott meg.

Kettős szarvasbika trófea

A vadászház belsejében is szétnéztünk. A kihelyezett vadásztrófeákat nézegetve a központba elhelyezett kettős-szarvasbika történetét ismerhettük meg. A Vadásztársaság 2009.-évben a Karolai területen, a Rakacai-tó felett, téli időszakban hajtóvadászatot szervezett. A hajtók vergődő szarvasokra lettek figyelmesek, az agancsuknál fogva összekapcsolódott két szarvasbikát láttak és így akartak tovább menni, az egyik már erősen lefogyott állapotban volt, nem tudták szétválasztani, ezért meg kellett lőni mind a kettőt. A trófeát együtt készítették ki, különös szarvas trófeáknak lehettünk a tanúi, több kiállításon is szerepelt.

Az éjszakai vadászattal kapcsolatban olyan döntés született, hogy Jóska bátyám, Szalonna felett, a Szár-hegy alatt a zabtáblára újonnan kihelyezett magaslesre ül fel, amit délután meg is néztünk. Az én helyem a tegnap éjszakai búzatábla lesz, egy új magaslesen, amelyet délután helyeznek ki, vélhetően a disznómozgáshoz közelebb, a Bódva mentén. A hajnalai órákban 2 óra 30 perc környékén átmegyünk a Rudabányai-hegység, erdőszéli részére a visszaváltó disznókra.

Barna az esti órákban kivitt bennünket a magaslesekhez. Jóskát letéve Szalonnán keresztül mentünk a búzatáblához. Az új magasles már ott volt. Úgy ítéltük meg, hogy a magaslest 100-150 m-el arrébb kell vinni és akkor lesz megfelelő távolságban a tegnapi éjszakai mozgáshoz. Barna megvizsgálta a lest, a gépkocsit és úgy döntött, el tudjuk vinni. Először ellenkeztem, nem szerettem volna, ha Barnával történik valami. Majd később vállalkoztam, nem akartam kerékkötő lenni. A kijelölt helyet meghatározva, simán arrébb vittük a magaslest, megfelelő irányba fordítottuk, Barna a kocsival hátratolatott, rádöntöttük, én gyalog kísértem és fogtam. A helyszínen felállítottuk, megfelelően elhelyeztük. Barna elköszönt, egy kalappal

Magasles a felállítás után, Varga Barna

kívánt, majd megállapodtunk, hogy hajnalban először Jóskáért megy, és azt követően jönnek értem. A magas lesen mire elhelyezkedtem a szokásoknak megfelelően, már nyolc óra volt. A kereső távcsövet beállítottam, a puska céltávcsövet leellenőriztem a szálkereszt megfelelően éles volt. Egy üveg sört elfogyasztottam.

 Szép este volt, a madarak megjelentek, sajátos módon meg-megszólaltak, majd 21 óra 30 perc után egyre csendesebbek lettek. 22 óra környékén a lestől jobbra hangot hallottam, de vadállatot nem látta. Balról egy kisebb őzbak jött ki és a búzában haladt tovább, középen egy másik őzzel találkozott, közösen mentek. Jobbra, beljebb újra hallottam mozgást, a kereső távcsővel kerestem, kettő fekete foltot észrevettem, mozgást is tapasztaltam, a búzatáblában egyre beljebb mentek majd balra tartottak, a másodiknak a kacskaringós farkát is láttam. A lövés szempontjából kedvező lett volna, ha az előző napi mozgás szerint jobban balra tartanak, de inkább távolabb mentek egyre gyorsabban. A célzáskor a szál keresztet már nem láttam, lámpát nem kapcsoltam be, eszembe jutott a tegnapi kedvezőtlen lámpa használata. Ezt követően, hajnalig több vadat nem láttam. 2óra 30 perc környékén Barna megérkezett, felpakoltunk, majd elindultunk Jóskához, a csatlakozása után közösen mentünk a Rudabányai-hegység aljához a visszaváltó disznót várni. Erősen párás, ködös idő volt célzásra, lövésre nem volt alkalmas. A kocsiból kiszállva a beljebb lévő leshez mentem, egy kiugró bokros résznél előttem pár méterre ment be egy vaddisznó, bent jelzett egyet. A lesre felülve sajnos visszaváltó disznót nem észleltem. Hat óra előtt telefonon Barnával egyeztettük, hogy leszállunk a magaslesről. Jóskához menet a búza szélében friss disznó nyomokat láttunk. Jóska több szarvast látott, de disznóval nem találkozott.

MARTONYI KEREK-HEGYI MAGASLES.

Az utolsó nap, június 18.-án Szombaton a Négy Évszak Vadásztársaság területére mentünk. Pista az egyik hivatásos vadász, Zsuzsika férje 19 órakor vett fel bennünket a Varga Barna üdülőjénél. Martonyin keresztül mentünk, közben Pista még egyszer Varga Barnával, az elnökkel egyeztetett az esti programról. Először engem a Kerek hegyre vittek, ahol egy tábla csupasz, ritka, alacsony búza volt. A zavarás elkerülése céljából gyalog mentünk a magasleshez, közben az erdőszélén menve egy disznó hangját hallottuk.

A búzatábla a fővadászé, Rozgonyi Tiboré, egy évvel korábban a bokrokat, fákat kiirtották, művelhetővé tették, vadföldként kezelték a vadkár csökkentése céljából. A Pista elmondása szerint a vaddisznók, több koca, malacok, süldők lő világon bejönnek, egy jobb kan külön szokott bejönni, a szarvasok is gyakran megjelennek, az utóbbi időben a terület nem volt zavarva. A tiltakozásom ellenére a hátizsákot, és egy szatyrot Pista hozta, a magaslesre segített felpakolni, a szatyrot levitte és betakarta, hogy ne zörögjön. A magasles tetővel volt ellátva. Az elhelyezkedés kiegészült a fényképezőgép kivételével. A magaslesről jól látható volt a Szárhegyen lévő kivilágított TV-URH gerincadó. A magasles háta mögött ritkás fenyves erdő helyezkedik el, előttem a tábla túlsó oldalán, nyugatra egy fasor húzódik, a tábla északi részén, jobbra fenyves erdő van. 20 óra 20 perckora a légmozgás minimális volt, előttem nyugatra az égbolton bárányfelhők lassan nyugatra mozogtak. A magaslesen történt elhelyezkedés után balra a völgybe két őzet vettem észre, legelésztek, tartósan ott voltak. 20 óra 40 perckor jobbról a fenyves erdőből folyamatosan hét nagyobb vaddisznó, hat csíkos malaccal jött ki. Három nagyobb koca egyértelműen megállapítható volt, a kisebbek között kan disznót nem tudtam megállapítani, ebből eredően lövésre nem gondoltam, a csodálatos látványt fényképezni próbáltam. Később két nagyobb koca 5 darab csíkos malaccal jött ki és csatlakoztak a kondához, békességben csipegették a kalászokat.

A Kerek-hegyi magasles melletti vadföld a fenyves erdővel

21 óra55 perckor szemben, a búzatábla szélén lévő fasorból egy vaddisznó jött ki, a konda lejjebb, visszafelé haladva folytatta az evést. Az utólag bejött disznó nem csatlakozott a kondához, feltételeztem ez az egyedül járó kan disznó. Megpróbáltam lámpa nélkül célozni, de a szálkeresztet nem láttam megfelelően, lámpát nem akartam használni, a többszöri próbálkozás után az eleresztett golyó nem talált, becsapódás nem volt. A vaddisznók bementek a fenyvesbe. 23 óra 50 perckor a hátam mögött fareccsenést hallottam, majd közvetlen közelben röfögést is. Jóska telefonált, de nem vettem fel, közben a fenyvesből a konda folyamatosan még egyszer kijött a csupasz búzára, ekkor már a hold világított, rövidesen megállapítottam, hogy a korábbi disznókról van szó, lövésre nem gondoltam. A hátam mögött jelzett disznót vártam. Közben Jóskával beszéltem és vártam őket, véglegesen összepakoltam, leszálltam és ekkor megérkezett Pista és Jóska. Pista se hallott becsapódást, de azért megnéztük a rálövés helyét, nyomot nem találtunk. Hazafelé még egyszer megbeszéltük a kölcsönösen megélt élményeket. Számomra csodálatos, különleges este volt. Sajnos a képek nem jól sikerültek.

Az unoka a központban

 A vasárnapi pihenés után a megmaradt vaddisznó pörköltet paradicsommal, paprikával ebédre elfogyasztottuk. Az összepakolás, a csomagok kocsiba történő elhelyezése után, a szokásos mosogatást, takarítást elvégeztük. Az elköszönéskor Szalonnán a Varga Barna bővített családjával is beszélgettünk. A legkisebbik unoka is nyugodt, kiegyensúlyozott, mintaszerű nevelésben részesül. Számunkra öröm volt a találkozás. A kávé elfogyasztása, a maradandó emlékek megköszönése, a Bucsuzás után indultunk vissza Nyíregyházára, majd Budapestre.

          Beszélgetés pillanata/2004.07.23./                           

 VADKÁRELHÁRÍTÁSI VADÁSZAT HATÁSA.

A vadkárelhárítási vadászatot kísérő élmények, tanulságok, ismeret bővülése, az emberi kapcsolatok alakulása, fejlődése a 35 évi vadász múlttal még magasabb szinten jelentkeznek, kisebb dolgok is mélyebb érzéseket okoznak. A 2011. június 16,17,18,19.-i vadkárelhárítási vadászat alapján jelentkező benyomások:

1. Varga Barna meghívását követően a vadkárelhárítási vadászat Jóska bátyámmal és a családdal folyamatosan téma volt, az előkészületek újabb és újabb lelkesedést váltottak ki.
2. Az útvonal tervezése, megvalósulása, a Gyöngyösi kitérő, Piroska húgom meglátogatásának közbeiktatása, Nyíregyházai megálló újabb események megélését tették lehetővé.
3. Szendrő község temetőjében Demeter Lajos sírjánál a tiszteletünk, megemlékezésünk mellett a korai fájdalmas eltávozását érezve, köszönet a sorsnak, hogy Lajost ismerhettük, és hogy mély emberi, baráti kapcsolat alakulhatott ki közöttünk.
4. Lajos családjával, feleségével Editkével, leányával Zsuzsikával és férjével, Pistával, az egyik unokával találkozva a korábbi közös emlékeket felidézve, a biztató jövőről is beszélgettünk.
5. Szalonnai község a vadkárelhárítási vadászatok központjaként, Varga Barna családi házához történő megérkezésünk, a család köszöntése, a fogadásunk kiemelkedő ünnep számunkra. Megtiszteltetés számunkra, hogy az egyre bővülő Varga Családdal való találkozásunk évente megismétlődik, örömmel hallottuk a család gyarapodását, a sikerélményeket, a nagyszülői szerepkörrel együtt járó segítőkészséget, támogatást, az unokákkal megélt élményeket, az unoka és nagyapa egyedi különös kapcsolatát.
6. Varga Barna felesége Juliska vendégváró ételei felejthetetlenek. Az évenkénti találkozásaink során tapasztalhattuk, hogy Juliska vadászat, vadgazdálkodás, természet iránti érdeklődése hogyan fejlődött. A vadászatra történő előkészülések, a területen történő találkozások alkalmával egyre több mosolyt láttunk az arcán, a vadászattal kapcsolatos egyéni kifejezései gyarapodnak.
7. A vadkárelhárítási vadászat része a környék Cserehát, Szalonna, Rakacai-víztározó, Martonyi, Meszes, Szendrő, Aggtelek környékének jelenéről, múltjáról való beszélgetésünk, a napközbeni kirándulások. A környék kiemelkedő hatással van ránk, a látottakat, hallottakat szívesen egészítjük ki különböző irodalmak tanulmányozásával. Külön felkeltette az érdeklődésünket a megtekintett Martonyi Hármas- Határ hegyi Pálos Templom és Kolostorrom.
8. A Telihold előtti, utáni magaslesen eltöltött éjszakák látványai, napnyugta, napkelte, a hold megjelenése, egyre erőteljesebb világítása, a hold hatása a vadak mozgására, a vonatok zakatolása, az őrlőüzem zörgései, a bokrokkal, fasorokkal szegélyezett rét, legelő, pillangós-, búza-, zab-, kukorica-, napraforgó táblák, az erdők különböző formája és fajtái, a Rudabányai-, Szalonnai-hegység az erdővel, a különböző madarak jelenléte, jelzései, a vadakkal történő találkozások, a vadak viselkedésének megfigyelése, az esetenként elengedett golyó hatása, becsapódásának mérlegelése, az esetlegesen elejtett vad sikerélménye közös, maradandó, felejthetetlen emlék számunkra.
9. Csodálatos megélni, amikor vaddisznóval találkozunk. Az első éjszaka különböző helyzetekben és időben 10 disznót láttam, hajnalban 2 óra 45 perckor egyre rálőttem lámpa használata nélkül, de hibáztam. A második éjszaka 2 disznót láttam lövés nem volt. A harmadik éjszaka 10 nagyobb disznót, 11 csíkos malacot láttam, másodszor is kijöttek a vadföldre. A kondán kívül tartózkodó disznóra 21 óra 50 perckor egy lövést adtam le lámpa használata nélkül, találat nem volt.
10. A ködös, párás szituációt nem tudtam megfelelően kezelni. A puska távcsövét próbáltam törölgetni, ami nem járt sikerrel, a célkereszt nem lett éles. A Rakacai-tó melletti szálláshelyen az éjszakai problémát megfejtettem az új golyós vadászfegyverem szálkeresztjét, a korábbival ellentétben lehet állítani, de rögzíteni nem. A lámpa használata sem volt tökéletes. Már korábban is tudtam, hogy a vadászati felszerelések milyensége, ismerete, az üzemképességének rendszeres ellenőrzése a sikeres vadászat szerves része, sajnos ennek ellenére a bakik előfordulnak. Ez esetben is igaz a népi bölcsesség: „ A jó pap is holtig tanul „.

Hálás köszönet Varga Barna és Családjának a vadkárelhárítási vadászati lehetőségért, a szívélyes fogadásért, a felejthetetlen éjszakákért, nappalokért, az együtt töltött időért, a hasznos beszélgetésekért, a kirándulásokért. Az egész családnak a további tervek megvalósításához, a mindennapi munkához jó egészséget, még több sikerélményt kívánok.

Pénzes László

IRODALOMJEGYZÉK:

• Cserehát, wikipedia.hu
• Szalonna, wikipedia.hu
• Martonyi, wikipedia.hu
• Meszes, wikipedia.hu
• Szalonnai református templom. Az Aggteleki karszt, a Szlovák karszt és a Cserehát című turistakalauz.
• Pálos Kolostor /Martonyi/, wikipedia.hu
• A Martonyi Három-hegyi Pálos templom- és kolostorrom. nemzetipark.gov.hu
• Szalonna története, biborvendeghaz.hu
• Bódva, wikipedia.hu
• A Magyar Pálos Rend Története. polgarinfo.hu
• Szendrő, wikipedia.hu
• Rakaca története. bibirvendeghaz.hu
• Meszes község hivatalos honlapja. meszes.hu
• Az Aggtelek, Rudabányai-hegység édesvízi mészkő előfordulásai. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2005.
• Hornyák Gyula: A királyné faluja, Meszes. 2000.

A vadászat eszközei.

A gyakorló vadász eszközeinek biztosítása minden korban jelentős értéket jelent, szerényebb szintű, minimális feltételek megteremtése is költséges. A vadásztársasági tagságomtól kezdve szerencsés helyzetben voltam, a Borsod-Heves megyei Bérkilövő Vadásztársaság kartonos vadászpuskáiból egy szovjet Bock 12-es kaliberű sörétes és egy német 5,6x35-ös őzlövő golyóst kaptam használatra. A ruházatom és egyéb felszerelések közül a vadász testvéreimtől, Jánostól, Jóskától kaptam. A piacon katonai ruhát, a boltban kalapot, vadaggatót, csizmát, hátizsákot vettem, a hajós Gyurka bátyámtól felső dzsekit kaptam. Az első puska lámpát, töltény övet, kereső távcsövet János bátyámtól, a háromlábú széket Jóska bátyámtól, a vadászattal foglalkozó könyveket először Misz Miskától és feleségétől, Erzsikétől, komáktól kaptam, a nevezetes vadászkést Mitró Lacitól, a Sátorújhelyi Borkombinát vezérigazgatójától kaptam egy Budapesti találkozás alkalmával, amikor az erkélyünkön sokáig beszélgettünk.

Az Állami Gazdaságok Országos Központja Miskolci Területi Kirendeltségtől 1982.-ben a szovjet sörétes, a német golyós puskát 5245,- Ft-ért megvásároltam. A nagyobb testű vadak vadászatához 1988-ban Zastava 30-06-os golyós puskát vásároltam, a német golyóst eladás céljából leadtam, ez volt a feltétele az új golyós puska megvásárlásának. A vadászpuskákat megszoktam elégedett voltam velük. A Bérkilövő Vadásztársasági tagságomból eredően a vadászpuskákat ritkán használtam. János bátyámtól 2009.-év elején hallottam, hogy eladás céljából Nyíregyházán leadta a japán Brownig gyártmányú 30-06-os kaliberű golyós puskáját, amelynek történetét ismertem. A felértékelés alapján 140.000,-Ft-ért árulták, de konkrét vevő a beszélgetésünkig nem volt. János Bátyámnak a golyós vadászpuskához sok sikerélmény kötődik, nagyon nehezen vált meg tőle, de bizonyos körülmények kényszerítették ki. A leadása előtt Czékmann Patyival több fényképet készítettet róla. A beszélgetés során közöltem, hogy szívesen megvásárolnám, ezt követően közölte az üzlettel az egyeztetett időpontban bemenetünk a fegyvertartási engedéllyel, és az átírás megtörtént. A belövéskor tapasztaltuk, hogy a céltávcsővel valamilyen probléma van. A Gyöngyösi vadászbarátom, Paulik András javaslatára Gyöngyösön elvittem a vadászmesterhez, Molnár Sándorhoz. A megvizsgálását követően kiderült, hogy a céltávcsővel probléma van, a javaslat alapján új céltávcsövet vettem. A céltávcső felszerelésével egy időben kértem a golyós vadászpuska teljes karbantartását, a tuson lévő fekete műanyag borításának eltávolítását, az alatta lévő farész rendbetételét. A vadászpuska belövését a Mátrafüredi zárt lőtéren közösen végeztük el. A munkával elégedett voltam.

Molnár Sándor, fegyvermester, 2011. 08 12.                     

Mátrafüredi Lőtér

A Zastava gyártmányú, 30-06 kaliberű golyós vadászpuskámat 2011 évben a teniszezések alkalmával megismert, 50 évesen vadász lett Katona Józsefnek 100.000,- Ft-ért adtam el.

A hetvenévesen, 36 éves vadászmúlttal a vadászpuska tartozékaira visszatekintve, sajnos megállapíthatom, hogy sok hiányosságokkal együtt vadásztam. Például a puskalámpa megfelelősége a János bátyámtól átvett vadászpuskával megvásárolt esetében elégítette ki a követelményeket, a lámpavilágító erőssége, az akkumulátor kapacitása, beállíthatósága összhangban volt a vadászpuskával. Télen, erősen hidegben az öltözködésem nem volt összhangban a vadászpuska használatával, a túlöltözködés, a bunda felvétele a céltávcső és a szemem közötti távolság jelentősen megnőtt, több esetben a lövést is megakadályozta. A vadászpuskák karbantartásához használt tisztító szerkezet a minimális követelményt elégítette csak ki. Elsősorban a golyós vadászpuska tokja nem elégítette ki a sérülés-, elállítódás mentes szállítását.

A Nimród Vadászújság 2011. Júliusi számában megjelent Zentai Béla „ A pontosabb lövések érdekében” című írást megismerve és kipróbálva bátran ajánlom a csövek egyszerű tisztítása mellett a speciális anyaggal végzett pasztázást, polírozást, ami jelentősen javítja a fegyverek csövének szórásképét.

Kotroczó László volt sportlövő bajnok, fegyvermester által javasolt polírozási folyamat:

1. Dugózzuk le a csövet, töltsük fel Robla Solo nevű szerrel, és hagyjuk benne a folyadékot 20-30 percig. Robla Solo Force használata esetén a feltöltés nem szükséges, csak nedvesítsük be a Force folyadékkal egy csőpucoló filckorongot vagy rongycsíkot és a csövet alaposan áthúzva ezzel, hagyjuk 10-15 percig hatni a csőbe.
2. Az eltelt idő után rézkefével alaposan húzzuk ki a csövet, majd tisztítsuk ki a csőből a szennyeződéseket filckoronggal vagy rongycsíkokkal.
3. Ballistollal jól befújva, majd áthúzva a benedvesített rongyot, filckorongot, a csövet kenjük jól át, utána töröljük teljesen szárazra.
4. Tegyünk adapterrel a tisztítópálca végére filckorongot, vagy csavarjunk be egy spirált, és erre tekerjünk rá a rongycsíkot, és kenjünk rá egy keveset a kék pasztából. A csőbe dugva, kezdjük el a polírozást, előre hátra mozgatva a pálcát. A pasztától szorosan tapad majd a filckorong vagy a rongycsík, és erősen szennyezett, fekete lesz. A cső fel is melegszik tőle. Cseréljük többször filcet vagy rongycsíkot, és újra pasztázzuk be, mielőtt a csőbe helyezzük. Ezt a műveletet 15-20 percig kell alaposan végezni.
5. Addig ismételjük már paszta nélkül a folyamatot, amíg a filckorongon vagy a rongycsíkon már nem lesz látható szennyeződés.
6. Végül Ballistolos kezelés a 3. pont alapján, és készen is van a szórásképet javító polírozási folyamat.

A szakemberek szerint, és a tapasztalatom szerint is megéri végigcsinálni. A cső tükörfényes lesz, és mentes a lerakódásoktól. A lövedék könnyebben, egyenletesen tud végighaladni a csövön, csökken a súrlódás, és ez által a cső rezgése is. A szóráskép hihetetlen módon megjavul. „A pontosabb lövések javítják a vadászok önbecsülését, kevesebb lesz a gyengén sikerült „piszkolt” lövések száma, több vad kerül terítékre.”

A Hold és vadászatom kapcsolata.

A vadászatot több tényező meghatározza. A vadászati lehetőségeken túl a vadász felszereltsége is meghatározó lehet. Az első időszakban megfelelő vadász golyós fegyver hiányában az apróvad vadászatát részesítettem előnyben. A golyós fegyver birtoklása után a fegyverlámpa kezdetlegessége miatt a magaslesen történő vadászatok időpontját igyekeztem úgy kiválasztani, hogy a hold világítása biztosítsa a lő világot, ellenkező esetben a sötétedéssel abba hagytam a vadászatot. A telihold környéki vadászatok rendszerességére az Anyósom, Herczku Pálné is felfigyelt, többször megjegyezte „Közeledik a telihold Erzsikék biztos hazajönnek”. A hold változásai, az éjszakai vadászat hozzájárult, hogy a hold változásai mindég napirenden legyenek.

A csillagok születnek, élnek, és meghalnak, hasonlóan, mint az élőlények. Az átlagosak, mint a Napunk, több mint 10 milliárd évig világítanak és haláltusájuk is sokkal hosszabb. A csillagoknak jelentős gravitációs hatása van környezetére. Az összes csillag közül a Nap gravitációs hatása a legjelentősebb ránk, de a viszonylag nagy távolság miatt hatása csak fele a Holdénak. A többi csillag gravitációs hatása ennél jóval kisebb, vagyis nyugodtan elhanyagolható. A csillagok sugárzása, részecskesugárzás, elektromágneses sugárzás a földi élet alapjait biztosítják.

 Naplemente, Pócspetri, 2005.01.29.,   

Éjjeli old, Meszes, 2009.09.12.

A Holdról megállapítható, hogy 384.400 km-es távolságban elliptikus pályában kering a Föld körül. A Hold annyi idő alatt fordul meg a saját tengelye körül, mint amennyi idő alatt megkerüli a Földet, ezért látjuk mindig ugyanazt az oldalát. A különböző fázisait a Nappal és a Földdel való kölcsönös helyzete hozza létre. A holdnak, éppúgy, mint a többi égitestnek, gravitációs erőtere van. Vonzó ereje a Földre is hat, és a Nap vonzó erejével a tengerekben árapályt idéz elő. Ha a Holdnak ekkora ereje van, vajon hogyan befolyásolja az élő szervezeteket és az embert?

A holdnaptár őseinknek egyik legfontosabb időszámító eszköze volt, mert állandó periódusokban történnek változásai. Az égi pályán végigjárja a zodiákus mind a 12 jegyét, ami mindig 27 nap 7 óra, 43 perc alatt történik. A Hold hatását régóta figyelemmel kisérték, az ebből levont következtetéseket feljegyezték és az így megszerzett tudást, tapasztalatokat használták a hétköznapokban is. A Hold ciklusa mindig Újholddal kezdődik. Ilyenkor csak egy sötét korongot látunk az égen. Ez az idő legalkalmasabb a megújulásra. Érzékenyek vagyunk lelkileg, ezért érdemes a stresszes helyzeteket elkerülni. A következő két hét a Növő Hold ciklusa: a befogadás, begyűjtés, felhalmozás optimális időszaka. Minden sokkal könnyebben és hatékonyabban érvényesül ilyenkor. A Telihold időszaka a szemünknek gyönyörű látványt nyújt, de fokozottan érzékenyek, fáradékonyak, szélsőségesek vagyunk. A következő két hét a Fogyó Hold ciklusa: Jó időszak a pihenésre, átértékelésre, az energia folyamatok belülről kifelé hatnak, vagyis a kitisztulás, kiengedés, méregtelenítés optimális időszaka.

A Hold ciklusa alatt a Hold kelte és Hold nyugta különböző időben valósul meg. Az Újholdkor a Hold kelte és a Holdnyugta időpontja havonta változik, például 2011. év januárjában 7 óra 26 perc, illetve 16 óra 22 perc, júliusában 4 óra 47 perc, illetve 20 óra 47 perc. A Telihold esetében is a Hold kelte és Hold nyugta időpontja havonként változik, amely a vadászat szervezése szempontjából kiemelkedő fontosságú, például januárban 16 óra 10 perc, illetve 6 óra 52 perc, július hónapban 20 óra 32 perc, illetve 5 óra 10 perc. A Növő Hold ciklusa alatt is változik a Hold kelte és Holdnyugta, például januárban a Hold kelte 7 óra 26 perctől 16 óra 10 percig növekszik, a Holdnyugta 16 óra 22 perctől 6 óra 52 percig növekszik. A Fogyó Hold ciklusa alatt például januárban a Hold kelte 16 óra 10 perctől 6 óra 56 percig növekszik, a Holdnyugta 6 óra 56 perctől 17 óra 30 percig növekszik. Januári vadászatkor előfordult, hogy az egyik nap 21 óra 33 perckor kelt két nap múlva már éjfél után 11 perccel kelt. A vaddisznó a világoson ritkán mozog, megvárja, míg a Hold világítása megszűnik.

Esthajnalcsillag, a Vénusz.

A Vénusz a Naptól második bolygó, keringési ideje 224,7 földi nap. Nevét a Vénuszról, a szerelem római istennőjéről kapta. A Naprendszer egyetlen olyan bolygója, mely női alakról kapta a nevét. Föld-típusú bolygónak számít, néha a Föld testvérbolygójának hívják, mivel a két bolygónak hasonló a mérete, a gravitációs ereje és a tömege. Nagy fényvisszaverő képességű kénsav tartalmú felhőréteg takarja el a fény elől a felszínt. A Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton. Maximális fényességénél még nappal is észrevehető. A Vénusz közelebb van a naphoz, mint a föld és kering körülötte, a Nap irányában látható, ezért néhány hónapig a Naptól keletre, később néhány hónapig a Naptól nyugatra látható, változó távolságra. A Naphoz való közelsége miatt vagy pár órával a Nap után nyugszik, vagy pár órával a Nap kelte előtt kell, ezért hívják Esthajnalcsillagnak. A Vénusz a Nap körüli keringésén minden 584. napon utoléri a Földet, ezért vagy az esti égbolton, vagy a reggeli égbolton látható. A legnagyobb fényességénél szinte lehetetlen nem meglátni. Napnyugta után még sokáig megfigyelhető.

A Vénusz a fogyó Holddal                                 

A Vénusz fázisai

A Vénuszt sok űrszonda közelítette meg és több szonda a felszínét is elérte. A Magellán űrszonda részletesen feltérképezte bolygó felszínét.

Mivel közelebb kering a Nap körül, mint a Föld, a Vénusz hasonló fázisokat mutat, mint a Hold. A Vénusz pályája a föld pályájához képest néhány fokkal eltér, ezért általában nem halad át a Nap korongja előtt. Mégis sor kerül 120 évenként egy páros átvonulásra.

A Vénusz a kalauzcsillagok közé tartozik, hiszen segítette az embereket utazásaik során a tájékozódásban. Kezdetben Hajnalcsillagnak és Esti csillagnak nevezték, azt hitték két égitestről van szó. A magyar pásztorok bolygó csillagnak nevezték. Az Esthajnalcsillag a Tengernek Csillaga nevet is viseli. Az est leszálltjával ez a csillag jön fel először, ezért a tengerészek számára fontos tájékozási pont.

Gyerekkoromban, a mesékben, énekekben hallottam az esthajnalcsillagról, később Édesapám hívta fel a figyelmemet rá. A vadászat során többször sikerült megfigyelni és az emlékeket felidézni.

A vadjelző hírnökök.

A nyári és téli vaddisznó vadászatok alkalmával előfordult, hogy egész éjszakát a magaslesen töltöttem el. Testvérbátyáimmal gyakran egymást győztük meg az egész éjszakai kint maradásra. Az éjszakai sikertelen vadászat után, hazafelé haladva egymást ugratva jó kedéllyel mentünk haza. Egész éjszaka a magaslesen sok minden megfigyelésére adódik alkalom: - a környezetben lévő termelt növények-, fák-, bokrok fenológiai fázisát, növény egészségügyi állapotát, - az építmények vasút-, üzemek-, adótornyok hangját, világítását, - a környezet földrajzi helyzetét, hegy, völgy, folyó, patak, közlekedési utak elhelyezkedését, - a madarak mozgását, hangját, elcsendesedését, - dúvadak, apróvadak megjelenését, mozgását, - a vadak mozgását, közeledését jelző madarakat, - a világosság változását, sötétedést, hajnali világosodást, - a nap mozgását, lemenőnap hatását, - a hold állapotát, a felhő változását, - a szél irányát, erősségét, - a vadak hangját. A megfigyeléseimet, az eseményeket többször időrendi sorrendben, jegyzetfüzetemben rögzítettem, gyakran fényképeket készítettem.

A magaslesen eltöltött idő célja a legtöbb esetben a vaddisznóvadászat volt. A vaddisznóhoz kapcsolódó jelzések maradandó élmények közé tartoznak. Az őz távoli riasztás alapján jól lehetett érzékelni a vaddisznó mozgását. A 10.-es magaslesről halott, a búzai vadföldön, lő világon, május közepén hallott fácánkakas riasztást követte az egyedüli vaddisznó megjelenése. A dzsungelszerű Kovászszigeten, a 10.-es magasles közelében gyakran a fácán riasztotta a vaddisznót. A magasles-, a szóró környékén a különböző madarak mozgása, hangoskodása nyáron 21 óráig tapasztalható, ezt követően, viszonylag csendes időszak következik. A szárnyas jelző madarak, szarkának, rigónak, szajkónak, bagolynak közreműködése szintén sok esetben döntően kihat a magaslesen történő vadászat eredményességére, gyakran tájékoztatnak a vad helye, mozgása, közeledése felől. A közreműködésük kétélű, a vadász nemcsak veszíthet, de nyerhet is rajta. A szarka csörgése, a szajkó lármája, a rigó riadozása, a bagoly hangjai legtöbbször jelent valamit, vagy a vadásznak árulkodik a vad hollétéről, vagy fordítva. A szárnyas hírnökök bevett szokása, hogy hangoskodva hosszabb-rövidebb ideig követik az erdő, mező csendes zavartalanságának megbontóját, legyen az ember vagy vad. A tapasztalatom szerint az éjfél környéki vaddisznó mozgását elsősorban a bagoly, a kuvik bagoly, a szajkó jelzi, követik a vadat. A vadászélmények jelentős részében a vaddisznó megjelenését a kuvik bagoly előre jelezte.

A magaslesen történő feljegyzéseim jelentős részét a „Mohos” menti Vadásztársaságban és a Csereháton részt vett vadászatok alkalmával készítettem. A 2004. évi nyári szabadságot Pócspetriben, Anyósoménál, Herczku Pálnénál töltöttük. Az esti órákban, ha tehettem kiültem a magaslesre, a Kovászsziget környékén. 2004. június 24-én, 26-án, 27-én, 28-án, 29-ém, 30-án, július 1-én, 2-án, 3-án a magaslesen rendszeresen készítettem feljegyzést. Június 27-én, vasárnap a növekvő hold állapotában, ¾ nagyságú volt, 1 órakor ment le, ezt követően jelzett a kuvik, a Kovászszigeten a sűrűben mozgott a vaddisznó, egy szer megugrott, 2 óra után hallottam, hogy a sűrűből való távozását, 4 óra után mentem haza. Június 28-án, Hétfőn a 29.-es magasles irányából 20 óra 30 percet követően a Kakuk bagoly Kakukozását 183 darabig számoltam, majd a párjával elrepültek. 20 óra 45 perckor egy idősebb őzbak ment a búzatáblába. A Kovászsziget melletti akácos erdőben egy őz tizenhétszer riasztott. A felhős, erősen szeles idő miatt 22 óra után hazamentem. Június 30-án 20 óra 15 perckor ültem fel a 10-es magaslesre. 20 óra 40 perckor a 29-es magasles irányából az őz riasztását 43 ig számoltam, 21 órakor a madarak elcsendesedtek, a tücsök ciripelt, bagoly jelzés nem volt, a hold teli állapotához közel állt, a felhők miatt a világítása minimális volt, nagy vadat nem láttam, 4 óra után mentem haza. 2004. augusztus 1-én szintén a 10-es lesen ültem, a dohány erőteljesen virágzásnak indult, a sűrűből sok veréb hangja hallatszott, 19 óra 45 perckor északról az akácos erdőből őzriasztás hallatszott, ezt követően délről 5 rigó a magasles előtti fűzfára repült, közben jelzéseket adtak, majd a sűrűből jeleztek. 21 óra 30 perckor a Kovászsziget sűrű részének nyugati részéből fácánriasztás, keletről őzriasztás hallatszott. A jelzéseken kívül vadat nem láttam, „Sehol semmi” megjegyzést írtam a jegyzetfüzetembe.

A bagolyalakúak.

A bagolyalakúak vagy közismert nevükön a baglyok a madarak osztályának egy rendje. A rendbe két család és 217 faj tartozik. A két családba tartozik a bagolyfélék 201 fajjal, a gyöngybagolyfélék 19 fajjal. A baglyok összes fajtája rendelkezik szemöldökkel. A madarak nem izzadnak, mivel nincs izzadságmirigyük. A bagolyalakúak főleg éjszaka aktív ragadozó madarak. Hangtalanul repülnek, látásuk kitűnő, az infravörös tartományban is látnak. Hallásuk kiváló mivel, mély fülkagylóik aszimmetrikusan helyezkednek el, ami hatékonyabbá teszi a térhallást. A bagolyalakúak étrendjében minden megtalálható a rovaroktól kezdve a madarakon keresztül a kisméretű emlősökig. A zsákmányt egészben nyelik le, az emészthetetlen részeket később felöklendezik. Fészket nem építenek, elhagyott fészkeket vagy faüregeket használnak. A tojók rendszerint nagyobbak a hímeknél. A baglyok által adott hangok: huhognak, riognak, üvöltenek, húhognak, vihognak, sziszegnek, rínak, rikoltanak, a kuvik pedig kuvikol. Magyarországon napjainkig tizenkét bagolyfajt regisztráltak: hóbagoly, gatyáskuvik, törpekuvik, uráli bagoly, uhu bagoly /Bubo bubo/, füles kuvik, réti fülesbagoly, erdei fülesbagoly, macskabagoly, gyöngybagoly, kuvik.

Kuvikbagoly                

Erdei fülesbagoly                   

Macskabagoly

A Kakukk a madarak osztályába, a kakukkalakúak rendjébe a kakukk családjába tartozó faj. Magyarországon védett, eszmei értéke 10.000,- forint. Nem épít fészket, költésparazita. Tápláléka hernyók, szöcskék tücskök, pókok, más rovarok. Hosszú távú vonuló.

Kakukk                           

 Füles kuvikbagoly                               

Uhu bagoly

Szajkó, feketerigó, szarka a vadak hírnökei.

A szajkó, európai szajkó a madarak osztályába, verébalakúak rendjébe, varjúfélék családjába tartozik. Közismert népies neve: mátyásmadár vagy mátyás szajkó, egyes vidékeken mátyás, illetve Matyi madár. A hegység, dombvidék és síkság erdős részein országszerte megtalálható, ahol kisebb és közepes nagyságú lombos- vagy fenyves erdők vannak. A szajkó testhossza 34-35 centiméter, szárny fesztávolsága 52-58 centiméter, testtömege 140-180 gramm, a tojó kisebb, mint a hím, rövid erős csőre van, bizalmatlan, óvatos, mozgékony. Hangos riasztása miatt az erdő összes vadjának figyelmét felhívja a veszélyre. A szép fedőtollai gyakran díszítik a vadászok kalapjait. Hangja messze hangzó, éles „sksék”. Éneke nagyon változatos, érdes, nyávogó, fütyülő hangok keveréke. Kitűnő hangutánzó, élethűen utánozza az egerészölyv nyávogásszerű kiáltását, a holló mély korrogását, a varjak károgását és a fácánkakas kakatolását is. Nemcsak más madarak hangját, hanem például a szekérnyikorgást, a kutyaugatást is híven utánozza, „szajkózza”. Az éles, riasztó hangjára az erdő minden vadja figyel. A lehetőségeken belül szinte mindent megeszik. Magyarországon nem védett, vadászható augusztus 1. és február 28. között.

 Fekete rigó, hím                           

 Fekete rigó, tojó                                  

Énekes rigó

A feketerigó a madarak osztályába, a verébalakúak rendjébe, a verébalkatúak alrendjébe, a rigófélék családjába tartozó faj. Európa és Ázsia nagy részén megtalálható. Magyarországon a sík-, domb-, és hegyvidéken egyaránt gyakori faj, nagyobb városokban is megtelepszik. Testhossza 24-25 centiméter, szárny fesztávolsága 34-38 centiméter, súlya 80-120 gramm, csőre sárga, szeme fekete, lábai barnák, a hím fekete, a tojó barnás színű. Kiváló énekes, csak nappal énekel, de nagy városokban a megvilágítás hatására éjszaka is lehet hallani a hangját. Nagyon szeri a gyümölcsöket, megeszi a bogarakat és azok lárváit, cserebogarakat, ló szúnyogokat és a gilisztákat. A riadozásai a környéken mozgó állatokat, embereket jelzi. Az énekes rigó fajta Magyarországon védett, eszmei értéke 10.000,- Forint.

A szarka a madarak osztályának, a verébalakúak rendjébe, a varjúfélék családjába tartozó faj. Hossza 40-45 centiméter, farok hossza 20-22 centiméter, szárny fesztávolsága 60 centiméter, testtömege 200-250 gramm, fekete-fehér tollazata és hosszú ék alakú szárny van, tartós házasságban él, bokrokkal és fákkal tarkított helyen tartózkodik, mindenevő. A szarka csörgése figyelmeztető jel a vadász számára.

Szajkó                                                   

Szarka

Vaddisznó vadászat az Aggteleki-hegységben /1999. július 6-7./

VENDÉGLÁTÓK: DEMETER LAJOS, VARGA BARNA

VENDÉGEK: PÉNZES JÓZSEF, Dr. PÉNZES JÁNOS, PÉNZES LÁSZLÓ

A testvérek közül hárman vagyunk vadászok. A vadgazdálkodással, vadászattal János 40 éve, Jóska 30 éve, én 25 éve vagyok vadász. A vaddisznó, vadászata, szokásainak megfigyelése, a vaddisznóval történt találkozásunk, egy-egy sikeres elejtés kiemelt vadászati élményeink közé tartoznak. A vaddisznó vadászati lehetőségeinket, csak indokolt esetben hagytuk ki. A lehetőségeinktől függően vaddisznó vadászati lehetőséget biztosítottunk egymásnak. A Jóska Bátyám kapcsolata révén az Aggteleki-hegység vonulatának Bódva folyó szép völgye által történő áttörése környékén elhelyezkedő három vadásztársaság területén 1999. július 6-án és 7-én nyári kárelhárítási vaddisznó vadászaton vettünk részt.

Az Aggteleki-hegység természeti adottságai.

Az Aggteleki-hegység a Cserhát, a Bükk hegységtől és a Sajó völgyétől északra a Zempléni hegységig terjed. A vidéket a nemzetközi hírű barlangok, a falvaiban megtalálható változatos történelmi, kultúrtörténeti, népművészeti emlékek teszik nevezetessé. A környék kirándulási lehetőségekben gazdag, vadban bővelkedik, a hegységben természetvédelmi terület helyezkedik el. Az Aggteleki-hegység fő közlekedési tengelye a hegyvidéket kettévágó Bódva folyó völgye. A Bódva folyó két oldalán változatos felépítésű alacsony hegység és dombvidék, gyűjtőnéven az Aggteleki-hegység terül el. Legnagyobb pontja a Jósvafőtől északra elterülő Nagyoldal /604 m/. A Bódva folyó völgyétől keletre, nyugatra kiszögelő mellék völgyekben egész sor figyelmet érdemlő tájak, erdők, művelt területek, községek vannak. A Bódva völgy jellemzőbb lakott települései: Boldva, Edelény, Hegymeg, Tomor, Ládbesenyő, Szendrő, Abod, Szendrőlád, Szuhogy, Szalonna, Martonyi, Perkupa, Tornanádaska, Tornaszentandrás.

A terület fő folyója a Bódva Szlovákiában, Kassától nyugatra, a Csükerész-tető alatt ered, hossza 111 km, amiből 64 km jut magyar területre, az 1.727 km2-es vízgyűjtő területből 851 km2 esik hazánkra. A Bódva folyónak a Rakacai-patak keletről jelentősebb mellék vize, ennek torkolata fölött völgyzáró gáttal zárják el a lefolyást és így természetes tavat kaptak, amely az aszályos nyári időben is állandó mennyiségű vízzel táplálhatja a Bódvát. Az 1,5 km2-es, 3 km hosszú tó tájszépségi, idegenforgalmi tekintetben is nevezetes. A terület éghajlatán érezhető, hogy az ország legészakibb fekvésű tája. Az országos átlagnál különösen a tél hidegebb, az évi középhőmérséklet 8 C fok, az átlagos csapadék 650 mm. A természeti látványosságokban gazdag hegyvidéket szép erdők díszítik, összetételére az elegyes karszterdő / tölgy, hárs, kőris/, valamint a karszt bokorerdő jellemző. A mezőgazdaságilag művelt területeken őszi búzát, őszi káposztarepcét, napraforgót, kukoricát, lucernát, vörös herét, lenolajat termesztenek.

Az Aggteleki-hegységben, a Boldva völgyében a Magyarországon vadászható vadfajok megtalálhatók /vaddisznó, szarvas, őz, muflon, nyúl, fácán, stb./. A vadásztársaságok vezetőinek, vadászainak vadgazdálkodási munkájának köszönhetően, a terület vadeltartó képességével összhangban a vadállomány jónak mondható.

Jóska, aki Leányfaluból indult, először engem vett fel Budapesten, majd János bátyámat Veresegyházán, s így együtt indultunk Szendrőre vendéglátóinkhoz, Lajoshoz és kedves családjához. Útközben a mozgásban, futásban lévő vaddisznó célzásáról és lövéséről beszélgettünk, azaz, hogy távolságtól függően mennyit kell előre tartani. Szendrőre délután 5 óra után érkeztünk meg, ahol Lajos és kedves felesége, Edit nagy szeretettel fogadott bennünket. Az érkezést követően minden esetben meleg étellel fogadtak, az étkezés közben a legújabb eseményekről kölcsönösen beszámoltunk.

Demeter Lajos családi házában                                      

Vadászház előtt

A Perkupához közeli vadászházban szálltunk meg. Az előkészületek után rögtön a Rakacai-tó fölött elterülő vadászterületre indultunk. Útközben elvégeztük a szükséges adminisztrációt, a vadászkönyvbe történő beiratkozást, majd Rakacán átszálltunk kísérőnk, Laci Trabantjába, és azzal mentünk ki a lesekhez. 9 óra után néhány perccel Jóska és János felültek a két erdővel határolt búzatábla szélén lévő lesekre. Mi Lacival a műút másik oldalán lévő, erdővel határos zabtáblához mentünk. Miután a lesen elhelyezkedtünk, az erdő szélén lévő patak felől vaddisznó röfögésre lettünk figyelmesek. 10 órától egészen hajnal 3 óráig hallgattuk, ahogyan a disznó csámcsogott, szaggatta a még nem teljesen érett zöldes zabot. A csámcsogás irányában többször világítottam, de a vaddisznót a magas zab miatt nem láttam. Utólag megállapítottuk, hogy helyünket 8 óra körül kellett volna elfoglalni, így talán a beváltó disznókat jobban észrevettük volna. A bátyáimhoz hajnali 5 óra körül mentünk vissza. Ők a búzatáblán disznómozgást nem észleltek, János bátyám a közeli erdőben lévő dagonya felől hallott disznómozgást. A kísérőnk Trabantjából átpakolva a faházhoz indultunk. Útközben a történteket felidézve könnyes szemmel nevetgéltünk. A kárelhárítás sikertelenségét a korábbi esetekből kiindulva természetesnek vettük, szellemes magyarázkodásokkal vigasztaltuk magunkat.

Egy rövid pihenő után a vadászházba megérkeztek vendéglátóink. Nekiláttak a speciális „Csordás” féle vaddisznópörkölt készítésének, amelyben mi is segédkeztünk. A délutáni órákban elfogyasztottuk az egyedi és rendkívül finom pörköltet burgonyával és savanyúsággal. Evés után vadászélményeinket idézgettük fel, s a tervezett esti vadászat esélyeit latolgattuk egészen indulásig.

Jóska és János a sikeres vadelhárítások helyszínére, az egyik zabtáblához mentek, ahol az elmúlt napokban a vaddisznók rendszeresen megfordultak. Nekem a Szín község feletti erdő melletti zabtábla jutott, ahová a helyi vadásztársaság vadászmesterének, Némedi Zolinak a társaságában mentem. Még a délutáni beszélgetés közben János megjegyezte, hogy ő bízik bennem, Lajos a vendéglátónk hozzátette, hogy ő is bízik bennem, csak Zoliban nem bízik. Zoli a következőket jegyezte meg: „A területre járnak a disznók, 10-11 óráig bejönnek a süldők, 1 óra körül a nagy kan.” Erre hangos mosoly volt a válasz. Varga Barna a vadásztársaság elnöke alátámasztotta Zoli állítását, s nekem drukkolt, megjegyzéseivel esélyemet favorizálta. Lajos többször elmondta, hogy bátyáim esélyei kiválóak, a legjobb helyre mennek. Megkezdődött a csomagolás, Jóska és János bátyáim előbb indultak. Köszönéskor megkérdeztem, hogy mire megjönnek, készítsem e el a májat. Barna, az elnök úr még tanácsot is adott a máj elkészítéséhez.

Zoltánnal útközben beszaladtunk édesanyához, aki Szín községben lakott, ahol néhai édesapja különleges vadászélményeit tanúsító trófeáit láthattam, ami az esti vadászat előtt csodálatos élménynek számított.

A községet elhagyva dombos, művelt területre értünk, s a hosszú lenolaj táblát elhagyva a zabtáblához értünk, amely szélén, az erdő közelében helyezkedett el a magasles. Amint felültem a számomra kijelölt új magaslesre letettem a hátizsákot, kivettem belőle a távcsövet, a puska lámpát, a szúnyogriasztót, a kézi lámpát, a cigarettát a gyújtóval, valamint egy kristályvizet. Megtöltöttem a Zastava 30-06-os golyós puskámat, majd több irányban kipróbáltam, megállapítottam, hogy ülve nem lehet célozni, csak állva és kissé meghajolva, illetve a les magas párkányára könyökölve oldható meg. A kereső távcsővel körbenéztem, igyekeztem megjegyezni a sötét foltokat, és ahol a vadat a legjobban észre lehet venni. A lestől balra az erdőig lejtős, füves terület kevés bokorral, előttem, mögöttem és jobb oldalt pedig zabtábla húzódott. A már-már szertartásszerű elhelyezkedésem után az órám este ½ 9-et mutatott. Szokásom szerint – annak ellenére, hogy nem dohányzom – egy cigarettát meggyújtottam, hogy megállapítsam a szél, légmozgás irányát. A füst balról jobbra mozgott, ezt viszonylag jónak találtam. Jövetelünkkor Perkupa irányából felhő látszott, villámlott is, mindez a lesen ülve a hátam mögött erősebben volt észlelhető. A vaddisznóval való találkozásnak nem sok esélyt adtam.

Az órám 8 óra 50 percet mutatott, amikor ittam a kristályvízből, a flakon letételekor, balra mögöttem, a magas fű irányából zajra lettem figyelmes. A zaj irányába fordulva egy disznót láttam közeledni. A puskát azonnal felvettem, felálltam, a párkányra könyököltem, a céltávcsövön néztem a disznót és felkészültem az esetleges lövésre. A disznó lassan közeledett, a fejét lefelé hajtva, s egyszer megállt, a földön keresett valamit. Kopott, világos szőre egy jól fejlett kansüldőre utalt. Eldöntöttem, hogy szemben nem lövöm, amikor megemelte a fejét – talán a les felé nézett – majd gyors mozdulattal megugrott és keresztben áll meg. Ebben a pillanatban lőttem. A lövés után megugrott, és az erdő irányában rohant. A lövés utáni láttam, hogy a jobb első lábra erősen sántít. Az erőben zaj hallatszott, majd egy nagy reccsenés után hirtelen csend lett. Kicsit bizonytalan voltam ugyan, de bíztam a sikerben.

Demeter Lajossal a testvérek                 

Némedi Zoltán, fővadásszal

Még össze sem pakoltam, amikor jött Zoli, és kérdezte, hogy mi van. „ Egyedüli süldő volt, úgy éreztem talált” –feleltem. Zoli kezdeményezte, hogy nézzük meg. A lövés helyéhez mentünk, pár lépés után vért találtunk. A vérnyomon haladtunk tovább, amely egyre erősebb lett. Az egyik bokornál a gallyak magasan voltak véresek, Zoli megjegyezte biztosan mély lövés. Az erdőbe érve 25-30 méterre megtaláltuk a vaddisznót, a látottaktól mindketten meglepődtünk, egy nagy kan disznó feküdt előttünk. A tiszteletadás és egyéb formaságok után a zsigereléshez készülődtünk, de a lejtős terület miatt nehézségekben ütközött. A nehézségeket leküzdve a zsigerelést végrehajtva, közben megállapítottuk, hogy a lövés a disznó szívét találta. Ezt követően Zoli javaslatára segítségért, utánfutóért Szín községbe mentünk. A helyszínre visszaérkezve a disznót felültettük és így nagy nehezen sikerült rábillenteni a kiskocsira. A kis kocsin lévő disznót egyikünk kötéllel, kettő segítség a kocsi rúdját fogva húzták, én a disznón keresztül toltam a kocsit. Így a kis kocsit a disznóval együtt közös erőfeszítés árán sikerült a lejtős, erdőn keresztül a tisztáson lévő utánfutóhoz húzni. Az utánfutóra szintén ültetéses módszerrel tettük fel. A rakománnyal együtt a vadászházhoz 11 órára érkeztünk meg.

Jóska és János bátyám 12 óra után érkeztek. A kölcsönös élménybeszámoló alapján kiderült, hogy Jóskának bejött egy nagy disznó, csak a feje és a nyaka látszott. Jobb lehetőségre várva a disznó közben elment, újabb lehetősége nem volt. A jelen lévő vadász kolléga megjegyezte: „Jóska barátom nem mozi ez, hogy csak nézzük.”János lőtávolságon kívül látott egy nagy disznó. A zab táblán rajtuk kívül még voltak vadászok, ők vadászszerencsével távozhattak, több disznó esett.

Az éjszakai pihenés után - amikor kiadós eső is volt – a vendéglátókkal együtt fényképeket csináltunk, majd rendbe tettük a környezetünket, becsomagoltunk, bepakoltunk a kocsiba. A vendéglátóinknak megköszöntük az Aggteleki-hegységben eltöltött időt, a kárelhárítással egybekötött disznóvadászati lehetőségeinket, a kölcsönösen hasznos beszélgetéseket, tapasztalatcserét, az eredményes vadászatot, a magas színvonalú vendéglátást.

Őzhívásos őzbak vadászat tanulságai. /2012.07.30. – 31. -08.01./

A „Mohos menti” Vadásztársaság tagságával és megemelt éves tagdíjjal, a vásárlási lehetőséggel járó őzbak vadászati lehetőséget az elmúlt években az őzek üzekedésének időszakában használtam ki. Nagy Tibor társasági vadőrrel megállapodtunk, hogy az ez évben esedékes őzbak vadászatot hasonlóan időszakban oldjuk meg. Nagy Tibor az év Július 26.-án telefonon közölte, hogy az őzek párzása beindult, a jövő héten tud vadásztatni. A másodszori beszélgetésünkkor megállapodtunk a Július 30.-ai, Hétfő esti időszakban 18 órakor. Az elmúlt évi fegyverprobléma miatt kértem a próbalövés beiktatását. Sajnos mindkettőnk lövései alapján megállapítható volt a hét óra irányában 20-30 cm-el történő eltérés, a vadászpuska nincs jól beállítva. A próbalövési eredmény ellenére ezzel mentünk ki vadászni.

A vadásztatást végző vadőr az hívásos vadászatra a szokáshoz eltérően alaposabban felkészült. A korábbi NIVA terepjáró mellett a lehúzott ablakra felhelyezett szivacs mellett háromlábú célzó botot is hozott. Természetesen a kereső távcső mellett a suta, gida hangját utánzó sípok is rendelkezésre álltak. Az őzek párosodáskori viselkedését, a hívás lehetőségeit is tartalmazó irodalmat összegyűjtő anyagot, kiegészítve a vadászati élményekkel egy példányt a vadőr rendelkezésére bocsátottam. A vadászat előtt újból áttanulmányoztam. Kérdeztem, hogy neki meg van e? Igen válaszolta, ő is megnézte. A vadőr Nagy Tibor a megismerésem óta úgy ítélem meg, hogy szakmai szempontból sokat fejlődött, szívesen csinálja a szakmáját.

Nagy Tibor, vadőr                 

Vadászati kelékek, Pénzes László /2012.08.01./

Az őzhívásos módszert Július 30-31.-én a következő helyeken alkalmaztuk:

Az őzhívás tapasztalatai:

• Az őzhívását a korábbi évekhez viszonyítva 4-8 nappal korábban kezdtük.
• Az őzek násza több helyen még nem kezdődött meg, általános üzekedésről nem beszélhetünk. A sutát gyakran láttuk gidával. Egy kergetőző bakot, egy párban lévő bakot látunk.
• A vadászatvezető döntése alapján az utolsó reggeli vadászaton az őzhívást mellőztük, a kocsival történő keresést megfelelő sikerrel alkalmaztuk.
• A magaslesről történő őzhívást csak kivételes esetben célszerű alkalmazni.

A vadászfegyveremmel kapcsolatban több tapasztalatra tettem szert. A lehetőségek csökkenése miatt a vadászataim csökkentek. A vadászfegyveremmel gyakrabban kell próbalövést végezni és a tapasztalatok alapján a szükséges intézkedést meg kell tenni. A többszöri vadászmesterrel történt javítás, lőtéren történt belövés ellenére az elmúlt két évben gyakran akadtak problémák. A Gyöngyösi Molnár Sándor vadászmesterrel először a céltávcsövet cseréltük le, a belövése után Szalonnai határban egy éjszaka lámpával három vaddisznót lőttem. A következő nyáron a céltávcső szerelvénye meglazult, Sárospatakon őzbak vadászaton nagyon kellemetlen helyzetbe kerültem. A Gyöngyösi vadászmesterrel megcsináltattam, újból a lőtéren belőttük. Ennek ellenére az őzbak vadászata előtti próbalövésen erősen aláhordott. Ezt követően visszavittem a vadászmesterhez, megállapította, hogy elmozdulást nem tapasztalt, megszorította, beállította, majd a lőtéren belőttük, az utolsó két lövést az ovális tízes körbe lőttem. A feljegyzésemig nem vadásztam vele. A vadászfegyver céltávcsövének élességét rendszeres ellenőrizni kell, az igénynek megfelelően korrigálni kell. Amennyiben a vadászfegyver céltávcsövének élessége állítható akkor olvasó szemüveg használatára nincs szükség. A vadőr vadászfegyverének élessége nem volt állítható ezért kellett az olvasó szemüvegemet használni.

A vadásztató szakemberek gyakran mondják a hirtelen kialakult helyzetben, hogy a válláról, a terepjáró kocsiban a kezére helyezve célozzunk és lőjünk. Az eddigi eseteim esetében sikeresen nem tudtam lőni. Nagy Tiborral megért sikertelenségeim miatt, óvatosságból a kocsiban történő célzást is kipróbáltam. A kezére helyezve a kezemben lévő vadászfegyvert céloztam és nagyon stabilnak éreztem. Az első őzbakot így lőttem meg sikeresen. Most is megerősödött bennem, ha új szakemberrel, új kocsival vadászunk a próbacélzásokat minden esetben végig kell csinálni.

Az őzbak sikeres elejtése.

Az őzhívások sikertelensége után a vadászatvezető döntése alapján a NIVA terepjáróval keressük az őzeket. A korábban jelentkező hiányosságokat a saját vadászfegyverem aláhordott, a hivatásos vadőr részére biztosított vadászfegyvert belőttük, a céltávcsövének állíthatatlanságát az olvasó szemüveg használatával kiküszöböltem, a gépkocsiból történő lövés előtt próbacélzásokat végeztem. Minden körülményt megfelelőnek találtam az őzbak vadászatra. A Dercés Máriapócsi almás mögötti akácosba mentünk, párzás méter után a vadászat vezető meglátott egy selejt őzbakot és közölte, hogy lőhető. A korábban kipróbált a kezére helyezkedve céloztam, először nem láttam, majd a céltávcsőbe észrevettem, rövid célzás után lőttem, az őzbak megugrott. A vadászat vezető közölte; talált és rágyújtott. Közben bennem izgalom volt, vajon meglesz-e? A kocsiból kiszállva elindultunk keresni. A rálövés helyszínét megtaláltuk, kisebb vércseppet láttunk. Tibor elindult a nyomon, közben a vércseppet megjelöltük. A nyomot eltévesztettük, újból a vércsepptől indultunk el, én jobbra indultam el, párméteren belül megláttam az őzbakot, azonnal nem szóltam, de nagy öröm volt bennem. A vadászatvezető a tiszteletadáshoz előkészítette az őzbakot és a környezetét, a töret átadásával a közös tiszteletadást megadtuk, majd fogadtam a gratulációt.

Nagy Tibor, keresés közben                              

Pénzes László, végtisztesség  

Az őzkeresési módszerrel tovább indultunk a Csirkés irányában. A rétes, változatos területen sok őzet láttunk, több őzbakot is, nagy sikerélmény volt az útszakaszon végig menni. Végül úgy döntöttünk visszamegyünk a rálőtt és többször látott őzbakunkhoz. A tartózkodási helyükön a párost észrevettük, de ők is észrevették a gépkocsit, megindultak a másik irányban. Tibor az erdei úton egy el alakú utat tett meg és állva láttuk őket. Párlépést haladva az akácsoron lőhető volt, az ablakon keresztül céloztam, egy kicsit ösztönszerűen hátra húztam a szálkeresztet, majd lőttem. Az őzbak jelzett és lassan elindult az akácsor mellett, majd összeesett. A vadászati vezetővel odamentünk, megállapításra került, selejtes, súlyosabb a korábbinál. A helyszínen a végtisztesség megadásához előkészítettük, Tibor átadta a töretet, majd fényképet készítettünk. A három nap őzvadászatával nagyon elégedett voltam, a vadászvezető felé kifejeztem a köszöntetem.

                   Pénzes László /2012.08:01./                        

Nagy Tibor, vadászatvezető

A Kovászsziget melletti vadföld 2003 évi alakulása

„ A vadgazdálkodásban a vadak természetes táplálékát szükségszerűen egészíti ki a vadföld és a vadföldművelés.”

1. A Kovászsziget a „MOHOS” MENTI VADÁSZTÁRSASÁG -al kapcsolatos története a 10-es magasles 1997 évi megépítésével kezdődött.
2. A Pócspetri Kovászsziget melletti 10-es magasles és a vadföld alakulásáról fényképes összeállítást 2002, szeptember 30-án Pénzes László készített. Az összeállított anyagból 2 példány a Vadásztársaság Intézőbizottsága részére átadásra került, 1 példány a Vadászházban kifüggesztésre került.
3. A Paszternák József által épített 29-es magasles 2003. évben a Kovászsziget Dél-keleti részére áttelepítésre került
4. A Kovászsziget melletti vadföld 2003. I. félévi alakulásáról 10 oldalas fényképes anyagot Paszternák József, Tamás György, Pénzes László készített.
5. Az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően 2003. év II. félévi munkákról fényképes beszámolót a következők szerint állítottunk össze.

Az eddig végzett munkák alapján a Kovászsziget melletti gyomtenger művelhető vadfölddé változott, amiért, Paszternák József, Tamás György, Pénzes László vadászok mellett köszönet illeti meg, Kovács Jánost, Moldván Jánost, Herczku Pált, Szkiba Andrást, Hajas Istvánt, Szabó Istvánt és Szkiba József hivatásos vadászt. A 2254 m2 zabterület kombájnolására 2003. augusztus 11.-én Hétfőn került sor Paszternák József szervezésében.

  Hajas Pál kombájnvezető aratja a zabot                        

A learatott zabterület

A zab szemtermése, 1200-1500 kg, a pótkocsis erőgéppel zárt helyre lett szállítva. A learatott zabterület a - magas tarló miatt – szár zúzózva lett, a gépet Paszternák József biztosította. A csicsóka, napraforgó, a kukorica széle, a Kovászsziget széle 1,5 m-es rotációs kaszával került lezúzásra, amelyet Tamás György saját gépével végzett el. A zabszalmából 400 kg-t Pénzes László a 10-es magasles közelében összehordott és kupacba rakta.

A vadföld művelésének javítása

A vadföld művelését nehezítette több bodzabokor és fűzfabokor. A bodzabokrok egy részét tavasszal eltávolítottuk. A zab aratása után a meglévő bokrokat eltávolítottuk, egy részét erőgéppel kihúztuk, egy részét Stíl fűrésszel megritkítottuk. Az egyik tuskón sózó helyet alakítottunk ki.

Bodza bokor kiszedése, Paszternák József      

Fűzfa ritkítása, Paszternák József

           Fűzfasózó, Paszternák József, Szabó István, Hajas Pál                 

Tuskó kiszedése

A magasles környékén lévő szilvafák ápolása

A magaslesek környékén lévő szilvafákat elkezdtük ápolni. A metszést, karikázást 2003. augusztus 9.-én végeztük. A nyári hónapokban a szilva termését a vadak kedvelik.

                                                   Fiatal szilvafák                                                  

 Öreg szilvafa

A magaslesek környékének rendbetételét, kilátás biztosítását 2003. augusztus 8-án és 11.-én végeztük. A 10-es és 29-es szórókhoz 50 kg csöves kukoricát, 20 kg szemes kukoricát, 10 kg szilva hulladékot / szőlőben szedtünk / helyeztünk ki. A 10-es magasles környékén 50 l-es műanyag edényt helyeztünk ki itatás céljából

A búza vetése, csicsóka kiszedése-, ültetése

2003. október 25.-én a Kovászsziget melletti vadföldből 1050 m2 –en lévő napraforgót meghagytuk a vadaknak. A zabföldet és a csicsókát kiszántottuk, összesen 2494 m2-t. A szántást Tamás György végezte, közben Paszternák József Pénzes László, Szkiba András a csicsókát kiszedte. A csicsóka egy részét a Kovászsziget mellett 6 m szélesen, 100 m hosszon elültettük, a másik részét a szórók mellett leraktuk és lefedtük. A nyáron kivágott gallyat, fát elégettük. A szántás után szükséges volt a tárcsázás. A korában a helyszínre hozott almatörkölyt szalmával, fóliával lefedtük és részben leföldeltük. Az őszi búza vetőmagot - 100 kg GK II. osztályú – 7800,- Ft ért, 3x6,8 m-es fóliát 1680,- Ft-ért Pénzes László vásárolta. Az őszi búza vetését 200. október 28.-án Tamás György vette el. A vetőmagot kiegészítette a saját tritikálé vetőmagjával.

A Kovászsziget melletti vadföld 2003. II. félévben elhasznált kézi-, és gépi munkaóra a következőképpen alakult:

A munka végzéséhez szükséges anyagokat, terményeket és vetőmagot térítés mentesen a következők szerint biztosítottuk:

Az eddig végzett munkák alapján a Kovászsziget melletti gyomtenger művelhető vadfölddé változott, amiért, Paszternák József, Tamás György, Pénzes László vadászok mellett köszönet illeti meg, Kovács Jánost, Moldván Jánost, Herczku Pált, Szkiba Andrást, Hajas Istvánt, Szabó Istvánt és Szkiba József hivatásos vadászt.

A 2004 évi társadalmi munkáról tájékoztatás.

Paszternák József, Tamás György, Pénzes László által a Vadásztársaság területén, KOVÁSZSZIGET melletti vadföldön végzett társadalmi munkájukról a következők szerint adtunk tájékoztatást.

1. A 2003. év második felében a Kovászsziget melletti vadföldön végzett azon munkákat, amelyek hatásai áthúzódnak 2004 évre a következők voltak:

            - 2003. 10. 25. zabföld, csicsóka föld szántása, tárcsázása, vetése, 2494 m2.

               Végezte: Tamás György 11 óra.

               Vetőmagot: Pénzes László vásárolt 100 kg GK II. osztályú búzát, 7.800,-Ft-ért

                Tamás György biztosított 30 kg triticálét.

- Csicsóka kiszedése, ültetése a Kovászsziget rekettyés mellett 6x100m-es területen, 600 m2. 3-3 vesszőkosár csicsóka elhelyezése a 10-es és 29-es magasles mellett.

              A 10-es-es és 29 –es magasles mellett az almatörköly, csicsóka lefedése szalmával, fóliával, földdel.

            Fóliát vásárolta Pénzes László 1680,- Ft-ért.

             Kézi munkaóra: Paszternák József 7 óra

                                       Pénzes László       7 óra

                                       Szkiba András      7 óra, napszáma 2000,-Ft

2. A 2004 évben a Kovászsziget melletti vadföldön végzett társadalmi munka a következők voltak:

            - 2004. március 27. Szombat. 100 kg Ammóniumnitrát vásárlása, fejtrágyaként történő kiszórása. Alma törköly, csicsóka kibontása, szóró rendbetétele. A 10-es és a 29-es magasles szórójára 50-50 kg csöves kukorica kihelyezése. Négy darab fiatal szilvafa karikázása, műtrágyázása.

            Kézi munkaóra: Paszternák József 4 óra, Pénzes László 4 óra

            100 kg ára 6000, Ft, fizette: Paszternák József 3000,-Ft, Pénzes László 3000,-Ft.

3. A Kovászsziget melletti vadföldön termelt zab egy részét etetésre, a másik részét kukoricára cseréltük ki, a vadászháznál lett elhelyezve, amely a vadak etetését szolgálja.

            - Kapott kukorica 15 mázsa, egységára 3.500,-Ft/mázsa, összesen 52.500,-Ft

Összesítve:

- Tamás György: 11 óra gépi munkaóra, 30 kg triticálé, kukorica arányos része 17.500,-Ft.

- Paszternák József: 11 óra kézi munkaóra, 3.000,-Ft anyag, 1.000,-Ft napszámbér, kukorica arányos része 17.500,-Ft, összesen:21.500,-Ft.

   - Pénzes László: 11 óra kézi munkaóra, 12.480,-Ft anyag, 1.000,-t napszámbér, kukorica arányos része 17.500,-Ft, összesen: 30.980,-Ft.

Tisztelt Intézőbizottság kérjük, hogy a 2004 évi társadalmi munka értékelésénél a fentieket szíveskedjenek figyelembe venni.

Eseménynaptár a „Mohos”menti vadásztársaságban

A kezdeményezésemre a vadásztársaság vezetősége elfogadta a 2003. évre vonatkozó eseménynaptár összeállítását, amelyben aktívan részt vettem, tervezetet készítettem, az intézőbizottság jóváhagyása után véglegesítettem és sokszorosítottam. Az első eseménynaptárt szükségesnek tartom bemutatni.

„ESEMÉNYNAPTÁR 2003 ÉVRE. /VT004/

Tisztelt Vadásztársak!

A vadásztársaság Intézőbizottsága által jóváhagyott 2003 évre vonatkozó eseménynaptár a következőket tartalmazza:

I. TÁRSASÁGI TAGGYŰLÉSEK

1. 2003. február 21. Péntek, 17 óra.

Témák:

A/ Beszámolók 2002 évről:

            - Beszámoló az intézőbizottság 2002 évi munkájáról. Előadó: Elnök.

            - Beszámoló a 2002 évi vadgazdálkodási terv teljesítéséről. Előadó: Vadászmester.

            - Beszámoló a 2002 évi költségvetés és árbevételi terv teljesítéséről. Előadó: Gazdasági felelős

            - Beszámoló az ellenőrző bizottsági 2002 évi munkájáról. Előadó: ellenőrző bizottság elnöke.

            - Beszámoló a fegyelmi bizottság 2002 évi munkájáról. Előadó: fegyelmi bizottság elnöke.

B/ A 2003 évi tervek megtárgyalása, jóváhagyása:

            - Az intézőbizottság 2003 évi munkatervének ismertetése. Előadó: Elnök.

            - A 2003 évi vadgazdálkodási terv ismertetése. Előadó: Vadászmester.

            - A 2003 évi költségvetés és árbevételi terv ismertetése. Előadó: Gazdasági felelős.

            - A házi szabályzat /SZMSZ/ korszerűsítése. Előadó: Elnök.

- A 2003 évi vadászati ütemterv elfogadása. Előadó: Vadászmester.

C/ Egyéb.

2. 2003. november 7. Péntek, 17 óra.

Témák:

            - Tájékoztató az intézőbizottság időarányos munkájáról. Előadó: Elnök.

            - Tájékoztató az éves vadgazdálkodási terv időarányos teljesítéséről. Előadó: Vadászmester.

            - Tájékoztató a vadásztársaság alapszabályzat, házi szabályzat, fegyelmi szabályzat összhangjának helyzetéről. Előadó: Titkár

            - Tájékoztató a társadalmi munka helyzetéről. Előadó: Titkár.

            - A hivatásos vadász munkájának értékelése. Előadó: Vadászmester.

            - Balesetvédelmi oktatás. Előadó: Vadászmester.

            - Egyéb.

II. INTÉZŐBIZOTTSÁGI ÜLÉSEK

1. 2002. december 12. Csütörtök, 16 óra.

Témák:

            - A 2003 évi eseménynaptár jóváhagyása. Előadó: Elnök

            - A téli takarmányozási szemle. Előadó: Vadászmester.

            - A házi szabályzat /SZMSZ/ korszerűsítésének szükségszerűsége. Előadó: Elnök

            - A hivatásos vadász 2003 év január, február havi munkatervének jóváhagyása. Előadó: Vadászmester.

            - Az elnöki munkakör átadás-átvétele. Átadás-átvételi jegyzőkönyv. Leltár a vadgazdálkodás területén és a vadászháznál külön-külön / Vadászmester, Gazdasági felelős/. Előadó: Elnök.

            - A társadalmi munka nyilvántartásával, szervezésével kapcsolatos feladatok meghatározása. Előadó: Titkár.

            - Az intézőbizottsághoz érkezett beadványok válaszadási helyzete. Előadó: Elnök.

            - Egyéb.

2. 2003. január 15. Szerda, 17 óra.

Témák:

            - A 2002 évben elejtett őzbak trófeáinak értékelése. Előadó: Vadászmester.

            - A Vadásztársaság földbérletével kapcsolatos helyzet értékelése. Előadó: Elnök.

            - Egyéb.

3. 2003. február 10. Hétfő, 16 óra.

Témák:

            - A 2003. február 21-én tartandó társasági taggyűlés témáinak megtárgyalása. Az előadók a taggyűlésnél meghatározottakkal megegyezik.

            - A pályázat benyújtásával kapcsolatos feladatok meghatározása. Előadó: Elnök.

            - A vadászbállal kapcsolatos feladatok egyeztetése. Előadó: titkár, Gazdasági felelős.

            - A hivatásos vadász márciusi, április havi munkatervének jóváhagyása. Előadó: Vadászmester.

            - A vadak nyugalmát szolgáló védett területre javaslat magyi területen 200-300 ha, pócspetri területen 200-300 ha/ a vadászat minimálisra történő csökkentésével /. Előadó: Elnök.

            - Egyéb.

4. 2003. április 7. Hétfő, 18 óra.

Témák:

            - A hivatásos vadász május, június havi munkatervének jóváhagyása. Előadó: Vadászmester.

            - A vadásztársaság területén található szemét összegyűjtésével kapcsolatban jelentkező feladatok meghatározása. Előadó: Természetvédelmi felelős.

            - Az őzbak bérvadásztatásával kapcsolatos feladatok meghatározása. Előadó: Vadászmester.

            - A vadföld művelésével, vetésével kapcsolatos feladatok meghatározása. Előadó. Elnök.

            - A vadász lesek, etetők, szórók helyének meghatározása. Előadó: Vadászmester.

            - Egyéb.

5. 2003. június 10. Hétfő, 18 óra.

Témák:

            - A vadászjuniális szervezésével kapcsolatos feladatok egyeztetése. Előadó: Elnök.

            - Az őzbak bérvadásztatásának értékelése. Előadó: Vadászmester.

            - A hivatásos vadász július, augusztus havi munkatervének jóváhagyása. Előadó: Vadászmester.

            - Az intézőbizottságok tagjainak ellenőrzési tapasztalatai. Előadó: intézőbizottság tagjai.

            - Egyéb.

6. 2003. október 27. Hétfő, 16 óra.

Témák:

            - A 2003. november 7-én tartandó társasági taggyűlés témáinak megtárgyalása. Az előadók megegyeznek a taggyűlési előadókkal.

            - A hivatásos vadász november, december havi munkatervének jóváhagyása. Előadó: Vadászmester.

            - A téli takarmányozás meghatározása, a vadföldek betakarítás módjának meghatározása. Előadó: Vadászmester.

            - A téli vadtakarmányozási szemle szempontjainak meghatározása. Előadó: Elnök.

            - Egyéb.

III. KÖZÖS RENDEZVÉNYEK

1. 2003. február 15. Szombat, 8 óra. DISZNÓTOR

            - Jelentkezés: 2003. február 10-ig.

            - Felelős: Intézőbizottság.

2. 2003. március 1. Szombat, 18 óra. VADÁSZBÁL.

            - Jelentkezés: 2003. február 24-ig.

            - Felelős: Intézőbizottság.

3. 2003. április 30. Szerda, 18 óra. MÁJUSI SZERENÁD.

            - Jelentkezés: 2003. április 23.

            - Felelős: Intézőbizottság.

4. 2003. június 14. Szombat, 8 óra. VADÁSZJÚNUÁLIS.

            - Jelentkezés: 2003. június 7–ig.

            - Felelős: Intézőbizottság.

IV. TÁRSADALMI MUNKA

1. 2003. április 12. Szombat, 8 óra.

            - A vadászterületen található szemét összegyűjtése.

• Az utak karbantartása, beálló gallyak eltávolítása.

- Vadászlesek áthelyezése.

Szükséges: kézi munkaerő, erőgép + pótkocsi, tárcsa, simító, kézi szerszámok.

Jelentkezés véglegesítése: 2003. április 1-ig. Mindenkire szükség van!

2. 2003. május 24. Szombat, 8 óra.

            - Vadászlesek, etetők és környékének karbantartása, javítása.

• A kutak beüzemelése.

Szükséges: kézi munkaerő, kézi szerszámok, vízszivattyú.

Jelentkezés véglegesítése: 2003. május 19-ig.

3. 2003. június 21. Szombat, 8 óra.

            - Vadászház átalakítása / pályázat elnyerése esetén /, környékének karbantartása.

Szükséges: kézi munkaerő, kézi szerszámok.

Jelentkezés véglegesítése: 203. június 16-ig.

4. 2003. március, április, május.

            - Vadföld talajmunkája, műtárgyázás, vetés, vegyszerezés.

Szükséges: Erőgép + eke + tárcsa + vetőgép + műtrágyázó + permetezőgép.

Jelentkezés véglegesítése: 2003. március 1-ig.

5. 2003. október, november.

            - Kukorica betakarítása géppel.

            - Kukorica betakarítása kézzel.

Szükséges: kézi munkaerő, kombájn, erőgép + pótkocsi.

Jelentkezés véglegesítése: 2003. október 13-ig. Mindenkire szükség van!

6. 2003. november.

- Téli takarmányozás.

Szükséges: kézi munkaerő, erőgép + pótkocsi.

Jelentkezés véglegesítése: 2003. november 1-ig.

A 2003 évre meghirdetett társadalmi munkákra, mindegyikére 2003. április 1.-ig kell jelentkezni. Aki a társadalmi munkára nem jelentkezik, a munkavégzésben nem tud részt venni, akkor a jelentkezés időpontjáig / 2003. április 1.-ig / a naponkénti 3000,- Ft befizetéséről gondoskodnia kell.

Az SZMSZ / házi szabályzat /szerint: Minden vadásztag és vadászjelölt köteles évente három nap közös közhasznú munkát végezni. Aki a 3 nap társadalmi munkában nem vesz részt, vagy maga helyett saját költségén más munkaerőről nem gondoskodik, úgy 3000 Ft/ nap befizetési kötelezettség terheli.

A vadásztársaság társadalmi munka díjtételei: kézi munka 300 Ft/óra, gépkocsi munka 900 Ft/óra, tehergépkocsi munka 1500 Ft/ óra, traktor munka 1500 Ft/ óra.

A kötelező társadalmi munka felett, jelentős munkavégzés esetén jutalom vadászat, külön jutalom jár.

V. TÁRSASÁGI VADÁSZATI ÜTEMTERV 2003 évre. / JAVASLAT /

2003. 01. 05. Vasárnap, fácánkakas.
2004. 01. 11. Szombat, fácánkakas.
2005. 01. 19. Vasárnap, fácánkakas.
2006. 01. 25. Szombat, fácánkakas.
2007. 11. 08. Szombat, fácánkakas, mezei nyúl.
2008. 11. 16. Vasárnap, fácánkakas.
2009. 11. 22. Szombat, fácánkakas.
2010. 11. 30. Vasárnap, fácánkakas.
2011. 12. 06. Szombat, fácánkakas, mezei nyúl.
2012. 12. 14. Vasárnap, fácánkakas, mezei nyúl.
2013. 12. 20. Szombat, fácánkakas, mezei nyúl.
2014. 12. 23. Kedd, fácánkakas, mezei nyúl. IB vadászat.

2003.12.27. Szombat, fácánkakas, mezei nyúl.

A társasági vadászatok gyülekezési helye: VADÁSZHÁZ, időpontja: 8 óra.

Tisztelt Vadásztársak!

Az első alkalommal összeállított és az intézőbizottság által jóváhagyott ESEMÉNY NAPTÁR bízunk benne, hogy jól szolgálja a vadásztársak előrelátását, a munkák tervszerűségét és a részvételek eddiginél magasabb létszámát. Amennyiben indokolttá válik az Intézőbizottság fenntartja a változtatás jogát, amelyről időben tájékoztatást ad.

Vadásztársi tisztelettel:

Pócspetri, 2002. december 12.

Melléklet: 1 db 2003 évi naptár

    Tamás György

Elnök”

A „MOHOS” menti Vadásztársaság elmúlt évek rendezvényei – vadász juniális, házi disznótor, vadászbál, a vadászház alakulását szolgáló társadalmi munkák, a közös apróvadászatok, a névnapok közös ünneplése – jól szolgálták a társasági élet fejlődését, az emberi kapcsolatok kedvező alakulását.

A Vadásztársaság vadgazdálkodása évről-évre fejlődött. A vadföldek területének növekedésével, a téli vadtakarmány egy részének a megtermelésével, a vaditató helyek kialakítása fúrt kutakkal, kukorica, széna tárolására alkalmas építmény megépítésével, a vadgazdálkodást segítő pályázatok igénybevételével stb. a vadgazdálkodás színvonala jelentősen javult. A Kovászsziget melletti 10-es magasles megépítéséhez és a vadföld kialakulásához, személyes közreműködésemmel is hozzájárultam. A vadgazdálkodás szükségessé teszi, hogy a vad életfeltételeinek kedvezőbbé tétele céljából a vadászterületen megfelelő berendezéseket – vadföldek, etetők, szórók, sózók, takarmánytárolók, dagonyák, cserkész utak, magasles – létesítsünk és üzemeltessünk.

A Pócspetrihez való kötődésemet a Herczku Pál családja, feleségem, Dr. Herczku Erzsébet határozta meg. A kötelezően előirt magasles építés helyének megválasztását részben a családi történetek is meghatározták. A 86 éves Apósom a Kovászsziget-i széna betakarításról többször beszélt, a süppedős talajról, a ló elsüllyedéséről.

A magasles helyének kiválasztásakor konzultáltam Paszternák Józseffel, Szkiba Józseffel, Tamás Györggyel. A személyes kötődésem, a szakvélemények alapján a Kovászsziget melletti folyópartot jónak tartottam, ahol a magasles 1997 évben külső segítséggel megépült. Az eltelt évek alapján a magaslesnek vannak előnyi és hátrányi. Ha újból fel kellene állítani, akkor, mintegy 20 m-el távolabb, a Kovászsziget szélébe, a sűrű, bokros rész vonalában helyezném el. Az első percektől kezdve sokat ültem a lesen. A nyári hónapokban a Kovászsziget melletti elhanyagolt réten 1,5 m-es gaz / csalán, vadkender, stb. / nagytakarást jelentett, a vadmegfigyelése lehetetlen volt. Tamás György vadásztárssal konzultáltam és ennek eredményeként rotációs szárzúzóval egy csíkot alakított ki. Ezt követően minden évben megismételte.

A 10-es magasles környékén két szóró alakult ki. A vadásztársaság almatörkölyt, ocsút, magtári törmeléket hordott a szóróra. Az elmúlt években az Anyósométól a szóróra rendszeresen csöves kukoricát, gyakran Paszternák József által biztosított szemes kukoricát vittem ki. Télen, nyáron igyekeztünk a szórót takarmánnyal ellátni. Többször előfordult, hogy a 10-es magaslesen töltöttem a holdvilágos éjszakát. A csodálatos környezet mellett a negatív hatások is jelentkeztek, az időként erős északi szél, a huzat, a recsegő padozat, a 15 cm széles kényelmetlen ülőke. Itt kezdtem rájönni, hogy tartósan a kényelmetlen ülőkét nem bírom úgy, mint fiatal koromban. Sajnos 2002 év során a csípő kopása miatt az ORFI-ba kellett kezelés céljából befeküdnöm.

10-es zárt magasles                                         

Magasles belső részlete

A kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében úgy döntöttem, hogy a magaslest zárttá alakítom. A tervem megvalósítása két évet csúszott, de 2002 évben sikerült megvalósítani. A meglévő 10-es magasles zárttá alakításában segítséget nyújtott Kovács János, Paszternák József, Moldván János. A magasles átalakítása során a padozatot tartó fákat keresztbe megerősítettük, a padozat négy rétegből áll, a meglévőre rongyszőnyeget tettünk, erre újabb deszkaborítás került, majd újabb padlószőnyeg következett. A padozatnál elértük, hogy a felálláskor és leüléskor zaj nem keletkezik. Északról, Keletről, Nyugatról lehajtható deszkaablakot alakítottunk ki. A mennyezeten lévő hullámpala alá pozdorja lapokat helyeztünk. A Déli oldalra kialakított deszka ajtóra kémlelő nyílást helyeztünk lezárható lappal. A lőréseknél könyöklő deszka, lejjebb felszerelések elhelyezésére szolgáló polc lett kialakítva, amelyek szőnyegborítást kaptak. A csapadék bekerülésének megakadályozása céljából a deszkaoldalakra PVC borítást tettünk. A beépített anyagok jelentős részének az értéke nem állapítható meg, mivel Kovács Jánostól, Paszternák Józseftől a bontott anyagokat ajándékként kaptam. A készítéshez felhasznált szeget, vas szerelvényeket 2600,- Ft-ért vásároltam. A kivitelezést Moldván Jánossal 5 órától 15 óráig végeztük, a kiegészítő munkákat két alkalommal 5-5 órában végeztem el. Az átalakításoz összesen felhasznált munkaóra 30.

A Kovászsziget melletti vadföld kialakulása.

A magaslesen tartózkodva többször foglalkoztam az erősen gazos, bokros rét vadföldként történő hasznosításával. A korszerű vadgazdálkodásban a vad természetes táplálékát szükségszerűen egészíti ki a vadföld és a vadföldművelés. Vadföld célja a vad lekötése, elvonása a kárveszélyes területekről, a vadállomány koncentrálása, a téli táplálék megtermelése, az apróvad részére védelmet nyújt, az ínséges időkben olyan tápanyagot szolgáltat, amihez a vad egyébként nem juthat hozzá, segíti a vadszámlálást, alkalmat ad a vad megfigyelésére. A Kovászsziget melletti területet Paszternák József vadásztársaság elnöke, Tamás György vadásztárs jónak tartotta a vadföld céljainak megvalósítására. Azt valamennyien tudtuk, hogy a célt kitartó munkával, fokozatosan lehet megvalósítani. A 8-10 m széles csíkon Tamás György gépi rotációs szárzúzóval három éven keresztül a szárzúzást elvégezte, 2001 év őszén a csíkot felszántotta és tavasszal, zabbal bevetette. A zab fejlődését figyelemmel kísértük és ebből eredően kézzel fejtrágyázásba,- később gyom és vetésfehérítő ellen, gépi vegyszeres kezelésben részesült. A fejtrágyázást kézzel végeztem el. A gépi vegyszerezést Tamás György végezte, ahol jelen voltam. A műtrágyát, a gyom irtószert Paszternák József, a vetésfehérítő elleni vegyszert Tamás György biztosította. A zab kombájnnal történő betakarításáról Paszternák József gondoskodott. A vadföld további bővítése céljából a meglévő gazos részt 2002 nyarán Tamás György lerotációzta. A gépi rotációzás előtt 5 darab nagyobb és több kisebb bokrot egyedül kiszedtem 5 óra időtartam alatt, a zab általam végzett fejtrágyázása 2 óra alatt valósult meg.

A Kovászsziget melletti csicsóka.

Mi is a csicsóka / Helianthus tuberosus /: a fészkesek családjába tartozó évelő növény. A napraforgó fajtestvére. Észak - Amerikából került Európába. Virágzatában a magvak nálunk nem érnek be, gumójáról szaporítják. Földben hagyott vagy maradt gumóiról évről évre kihajt, és így – jó ápolásával –hosszú ideig kitart. Gumóiban keményítő helyett 14-16 % inulin, levulin és cukor van. Tápszereket, szeszt, inulint, szörpöket készítenek belőle, vagy takarmánynak használják. A vadföldek kitűnő növényei közé tartozik. Igénytelen, jó termőképes, értékes termése van.

8x20 méteres csicsóka                                 

4x20 méteres csicsóka 

A csicsóka az Anyósom, Herczku Pálné kertjébe virág ajánlatként Debrecenből, Sógornőmtől több évvel korábban került. A disznó és aprólék etetése helyett kértem a megmaradt csicsókát bocsássa rendelkezésemre. A kétvödörnyi csicsókát 2001. május elején Paszternák Józseffel a Kovászsziget melletti szilvafa alá és a kukorica szélében 120 tövet ültettünk el. A csicsóka kikelt, háromszor megkapáltam, de a késői ültetés miatt a szilvafa árnyékában nem fejlődött ki. Kiszedés után egy műanyag ládányi gumót az Anyósom pincéjében tároltam le. 2002 év tavaszán, április elején az egy láda csicsókát az Anyósom egy másik ládával kiegészítette és a Sógorom, Herczku Pállal a zab vadföldnek kijelölt, szántott terület közepén 4x20 m-es, a végében 8x20 m-es területen elültettük. A csicsóka területét az erős gyomosodás miatt Paszternák József, Herczku Pál segítségével háromszor megkapáltuk. Két alkalommal Paszternák József által biztosított pétisóval a csicsóka töveit megműtrágyáztam. A csicsóka időről időre szépen fejlődött, az anyag összeállításakor 2 m-nél magasabb erősen besűrűsödött, a vadak jelenleg rendszeresen látogatják. A betakarítás követően remélem elfogadható mennyiség áll a jövő évi ültetéshez rendelkezésre.

A csicsóka termesztése során a következő munkaórákat használtuk fel: 2001 évben ültetés Paszternák József, Pénzes László 2x2 óra, összesen 4 óra, háromszori kapálás Pénzes László 3x2 óra, összesen 6 óra. 2002 évben vetés Herczku Pál, Pénzes László 2x5 óra, összesen 10 óra, kapálás Hercku Pál, Pénzes László 2x5 óra, összese 10 óra, kapálás Paszternák József, Pénzes László 2x5 óra, összesen 10 óra, kapálás Pénzes László 1x5 óra, 5 óra, műtrágyázás Pénzes László 2x2 óra, összesen 4 óra.

A Kovászsziget melletti terület vadföldként történő hasznosítása érdekében javasoltam: 1. A rét vadföldként történő hasznosítására a Vadásztársaság kössön szerződést. 2. A javasolt vadföld elsősorban a vadkárelhárítást szolgálja, másodsorban takarmánytermesztést, vadállomány koncentrációt, vadszámlálást, vadászatot. 4. A meglévő szilvafákat célszerű kiegészíteni. A kisebb szilvafa ápolását, megóvását célszerű megoldani.