A vadjelző hírnökök.
A nyári és téli vaddisznó vadászatok alkalmával előfordult, hogy egész éjszakát a magaslesen töltöttem el. Testvérbátyáimmal gyakran egymást győztük meg az egész éjszakai kint maradásra. Az éjszakai sikertelen vadászat után, hazafelé haladva egymást ugratva jó kedéllyel mentünk haza. Egész éjszaka a magaslesen sok minden megfigyelésére adódik alkalom: - a környezetben lévő termelt növények-, fák-, bokrok fenológiai fázisát, növény egészségügyi állapotát, - az építmények vasút-, üzemek-, adótornyok hangját, világítását, - a környezet földrajzi helyzetét, hegy, völgy, folyó, patak, közlekedési utak elhelyezkedését, - a madarak mozgását, hangját, elcsendesedését, - dúvadak, apróvadak megjelenését, mozgását, - a vadak mozgását, közeledését jelző madarakat, - a világosság változását, sötétedést, hajnali világosodást, - a nap mozgását, lemenőnap hatását, - a hold állapotát, a felhő változását, - a szél irányát, erősségét, - a vadak hangját. A megfigyeléseimet, az eseményeket többször időrendi sorrendben, jegyzetfüzetemben rögzítettem, gyakran fényképeket készítettem.
A magaslesen eltöltött idő célja a legtöbb esetben a vaddisznóvadászat volt. A vaddisznóhoz kapcsolódó jelzések maradandó élmények közé tartoznak. Az őz távoli riasztás alapján jól lehetett érzékelni a vaddisznó mozgását. A 10.-es magaslesről halott, a búzai vadföldön, lő világon, május közepén hallott fácánkakas riasztást követte az egyedüli vaddisznó megjelenése. A dzsungelszerű Kovászszigeten, a 10.-es magasles közelében gyakran a fácán riasztotta a vaddisznót. A magasles-, a szóró környékén a különböző madarak mozgása, hangoskodása nyáron 21 óráig tapasztalható, ezt követően, viszonylag csendes időszak következik. A szárnyas jelző madarak, szarkának, rigónak, szajkónak, bagolynak közreműködése szintén sok esetben döntően kihat a magaslesen történő vadászat eredményességére, gyakran tájékoztatnak a vad helye, mozgása, közeledése felől. A közreműködésük kétélű, a vadász nemcsak veszíthet, de nyerhet is rajta. A szarka csörgése, a szajkó lármája, a rigó riadozása, a bagoly hangjai legtöbbször jelent valamit, vagy a vadásznak árulkodik a vad hollétéről, vagy fordítva. A szárnyas hírnökök bevett szokása, hogy hangoskodva hosszabb-rövidebb ideig követik az erdő, mező csendes zavartalanságának megbontóját, legyen az ember vagy vad. A tapasztalatom szerint az éjfél környéki vaddisznó mozgását elsősorban a bagoly, a kuvik bagoly, a szajkó jelzi, követik a vadat. A vadászélmények jelentős részében a vaddisznó megjelenését a kuvik bagoly előre jelezte.
A magaslesen történő feljegyzéseim jelentős részét a „Mohos” menti Vadásztársaságban és a Csereháton részt vett vadászatok alkalmával készítettem. A 2004. évi nyári szabadságot Pócspetriben, Anyósoménál, Herczku Pálnénál töltöttük. Az esti órákban, ha tehettem kiültem a magaslesre, a Kovászsziget környékén. 2004. június 24-én, 26-án, 27-én, 28-án, 29-ém, 30-án, július 1-én, 2-án, 3-án a magaslesen rendszeresen készítettem feljegyzést. Június 27-én, vasárnap a növekvő hold állapotában, ¾ nagyságú volt, 1 órakor ment le, ezt követően jelzett a kuvik, a Kovászszigeten a sűrűben mozgott a vaddisznó, egy szer megugrott, 2 óra után hallottam, hogy a sűrűből való távozását, 4 óra után mentem haza. Június 28-án, Hétfőn a 29.-es magasles irányából 20 óra 30 percet követően a Kakuk bagoly Kakukozását 183 darabig számoltam, majd a párjával elrepültek. 20 óra 45 perckor egy idősebb őzbak ment a búzatáblába. A Kovászsziget melletti akácos erdőben egy őz tizenhétszer riasztott. A felhős, erősen szeles idő miatt 22 óra után hazamentem. Június 30-án 20 óra 15 perckor ültem fel a 10-es magaslesre. 20 óra 40 perckor a 29-es magasles irányából az őz riasztását 43 ig számoltam, 21 órakor a madarak elcsendesedtek, a tücsök ciripelt, bagoly jelzés nem volt, a hold teli állapotához közel állt, a felhők miatt a világítása minimális volt, nagy vadat nem láttam, 4 óra után mentem haza. 2004. augusztus 1-én szintén a 10-es lesen ültem, a dohány erőteljesen virágzásnak indult, a sűrűből sok veréb hangja hallatszott, 19 óra 45 perckor északról az akácos erdőből őzriasztás hallatszott, ezt követően délről 5 rigó a magasles előtti fűzfára repült, közben jelzéseket adtak, majd a sűrűből jeleztek. 21 óra 30 perckor a Kovászsziget sűrű részének nyugati részéből fácánriasztás, keletről őzriasztás hallatszott. A jelzéseken kívül vadat nem láttam, „Sehol semmi” megjegyzést írtam a jegyzetfüzetembe.
A bagolyalakúak.
A bagolyalakúak vagy közismert nevükön a baglyok a madarak osztályának egy rendje. A rendbe két család és 217 faj tartozik. A két családba tartozik a bagolyfélék 201 fajjal, a gyöngybagolyfélék 19 fajjal. A baglyok összes fajtája rendelkezik szemöldökkel. A madarak nem izzadnak, mivel nincs izzadságmirigyük. A bagolyalakúak főleg éjszaka aktív ragadozó madarak. Hangtalanul repülnek, látásuk kitűnő, az infravörös tartományban is látnak. Hallásuk kiváló mivel, mély fülkagylóik aszimmetrikusan helyezkednek el, ami hatékonyabbá teszi a térhallást. A bagolyalakúak étrendjében minden megtalálható a rovaroktól kezdve a madarakon keresztül a kisméretű emlősökig. A zsákmányt egészben nyelik le, az emészthetetlen részeket később felöklendezik. Fészket nem építenek, elhagyott fészkeket vagy faüregeket használnak. A tojók rendszerint nagyobbak a hímeknél. A baglyok által adott hangok: huhognak, riognak, üvöltenek, húhognak, vihognak, sziszegnek, rínak, rikoltanak, a kuvik pedig kuvikol. Magyarországon napjainkig tizenkét bagolyfajt regisztráltak: hóbagoly, gatyáskuvik, törpekuvik, uráli bagoly, uhu bagoly /Bubo bubo/, füles kuvik, réti fülesbagoly, erdei fülesbagoly, macskabagoly, gyöngybagoly, kuvik.
Kuvikbagoly
Erdei fülesbagoly
Macskabagoly
A Kakukk a madarak osztályába, a kakukkalakúak rendjébe a kakukk családjába tartozó faj. Magyarországon védett, eszmei értéke 10.000,- forint. Nem épít fészket, költésparazita. Tápláléka hernyók, szöcskék tücskök, pókok, más rovarok. Hosszú távú vonuló.
Kakukk
Füles kuvikbagoly
Uhu bagoly
Szajkó, feketerigó, szarka a vadak hírnökei.
A szajkó, európai szajkó a madarak osztályába, verébalakúak rendjébe, varjúfélék családjába tartozik. Közismert népies neve: mátyásmadár vagy mátyás szajkó, egyes vidékeken mátyás, illetve Matyi madár. A hegység, dombvidék és síkság erdős részein országszerte megtalálható, ahol kisebb és közepes nagyságú lombos- vagy fenyves erdők vannak. A szajkó testhossza 34-35 centiméter, szárny fesztávolsága 52-58 centiméter, testtömege 140-180 gramm, a tojó kisebb, mint a hím, rövid erős csőre van, bizalmatlan, óvatos, mozgékony. Hangos riasztása miatt az erdő összes vadjának figyelmét felhívja a veszélyre. A szép fedőtollai gyakran díszítik a vadászok kalapjait. Hangja messze hangzó, éles „sksék”. Éneke nagyon változatos, érdes, nyávogó, fütyülő hangok keveréke. Kitűnő hangutánzó, élethűen utánozza az egerészölyv nyávogásszerű kiáltását, a holló mély korrogását, a varjak károgását és a fácánkakas kakatolását is. Nemcsak más madarak hangját, hanem például a szekérnyikorgást, a kutyaugatást is híven utánozza, „szajkózza”. Az éles, riasztó hangjára az erdő minden vadja figyel. A lehetőségeken belül szinte mindent megeszik. Magyarországon nem védett, vadászható augusztus 1. és február 28. között.
Fekete rigó, hím
Fekete rigó, tojó
Énekes rigó
A feketerigó a madarak osztályába, a verébalakúak rendjébe, a verébalkatúak alrendjébe, a rigófélék családjába tartozó faj. Európa és Ázsia nagy részén megtalálható. Magyarországon a sík-, domb-, és hegyvidéken egyaránt gyakori faj, nagyobb városokban is megtelepszik. Testhossza 24-25 centiméter, szárny fesztávolsága 34-38 centiméter, súlya 80-120 gramm, csőre sárga, szeme fekete, lábai barnák, a hím fekete, a tojó barnás színű. Kiváló énekes, csak nappal énekel, de nagy városokban a megvilágítás hatására éjszaka is lehet hallani a hangját. Nagyon szeri a gyümölcsöket, megeszi a bogarakat és azok lárváit, cserebogarakat, ló szúnyogokat és a gilisztákat. A riadozásai a környéken mozgó állatokat, embereket jelzi. Az énekes rigó fajta Magyarországon védett, eszmei értéke 10.000,- Forint.
A szarka a madarak osztályának, a verébalakúak rendjébe, a varjúfélék családjába tartozó faj. Hossza 40-45 centiméter, farok hossza 20-22 centiméter, szárny fesztávolsága 60 centiméter, testtömege 200-250 gramm, fekete-fehér tollazata és hosszú ék alakú szárny van, tartós házasságban él, bokrokkal és fákkal tarkított helyen tartózkodik, mindenevő. A szarka csörgése figyelmeztető jel a vadász számára.
Szajkó
Szarka
