Vadászat, vadgazdálkodás egy élettörténetben

Vadkárelhárítás Szalonna térségében /2013. augusztus 21-24./.

A szokásos csütörtöki 16 - 18 óráig tartó tenisz után a Szőlőskertbeli ultizás közben telefonon keresett Varga Barna Szalonnáról, a vadásztársaság elnöke. Először gratulált a Nimród augusztusi számában megjelent „Őzbak vadászata a párzási időszakban” című három oldalas cikkemhez, majd a rövid beszélgetést követően a vadászatra terelődött a szó. A meghívása alapján megállapodtunk, hogy Jóska bátyámmal augusztus 20.-át követően 21.-én szerdán vadkár elhárítási vadászatra megyünk. A Jóska bátyámmal történt egyeztetést követően szerdán 6 óra 30 perckor indultam a Budapesti Rómain lévő lakásomtól Leányfalura, közben a Békási piacon kenyeret és előzőleg megrendelt több csokor virágot vásároltam. Jóska összepakolva várt, bepakoltunk és 7 órakor indultunk. Gyöngyösre és Gyöngyössolymosra kitérőt tettünk a borpalackozáshoz szükséges felszerelésekért és Caberne Savinon száraz vörös borért. Nyíregyházra 12 óra után érkeztünk, ahol Jóska a vadász felszerelést összepakolta, majd levittük a kocsiba és elindultunk Szendrődre. Előzőnap Jóska telefonon beszélt Editkével, Demeter Lajos férjével és megállapodtak, hogy 15-16 óra között érkezünk. Valamivel korábban érkeztünk a temetőbe, a szokásos virágcsokrot elhelyeztük, nagy tisztelettel emlékeztünk az együtt töltött időre. Induláskor megérkezett Editke és lánya Zsuzsa. A virágok elrendezése után fényképet csináltam, majd beszélgettünk, amit a lakásukon folytattunk. Később Zsuzsa férje István és a másfél éves fiuk is csatlakozott hozzánk.

Demeter Lajos sírjánál, Pénzes József, Demeter Zsuzsa, Demeter Lajosné.

Varga Barnáék családi házához, Szalonnára 17 óra előtt érkeztünk. A köszöntés és fogadás után javasolta, hogy az esti vadászat helyét nézzük meg. A terepjáróval a 27 –es főúton Szalonnát elhagyva, a volt termelőszövetkezeti telep után, már a Szendrői határhoz tartozó Csehipuszta-tanya felé fordultunk be. A tanya irányába haladva útmentén balra jobbra kukorica tábla, ezt követte búzatartó körülbelül 150 m szélességben, a tanya északi oldalán kisebb kukorica tábla volt, a búzatábla keleti oldalán a Rakacai víztározóig, illetve a Rakacai patakig a Tornai–dombság egyik hegyvonulata, erdős rész helyezkedett, a búzatábla északi oldalán kb. 60 m széles kukoricatábla húzódott a Rakacai patak mentén egészen a 27-es főútig. Magasles volt elhelyezve az erdő folytatásában a tanya mögötti kukorica szélén, a környékét a kukoricát megvizsgálva jelentősebb kár volt a kukoricában, de friss nyomokat nem láttunk. A volt búzatábla középső vonalában három magasles volt elhelyezve egyenlő távolságra a kukoricától és az erdőtől. A megfigyelések szerin a vaddisznók az erdőből jöttek a kukoricába a tarlón keresztül. A kukoricában mentünk hosszan és jelentős kárt találtunk, jelentős zöld kukorica hevert a földön, amit disznók ettek. Ezt követően a Rakacai patak mentén lévő kukoricatáblához mentünk, három magasles a patak mentén egy az erdő szélén volt elhelyezve. A kukoricában a vadkár meghaladta az 50 %-t, volt hely, ahol alig volt ép kukorica. Az egyeztetés alapján egy kisebb magaslest a kukoricába vittünk, az erdőszélétől, a Rakacai pataktól is kb. 60 m-re. A terület bejárása után úgy döntöttünk, hogy én a kis magaslesre, Jóska a búzatarlón lévő középső magaslesre, Barna a feleségével a tanya mögötti magaslesre fog ülni.

A Rakacai víztározó partján, az üdülő övezetben lévő üdülőben helyezkedünk el, a korábbi gyakorlatnak megfelelően. Az átöltözés után 19 óra 30 perckor találkoztunk Szalonnán, Barnáéknál megittunk egy kávét, majd beszélgetés után átpakoltuk a vadászfelszereléseket és Jóskával kimentünk a magasleseket elfoglalni, reggelig terveztük a kint létet. Jóskának segítettem a magaslesre felvinni a cuccokat, ezt követően kettőnk között a mélyedésben álltam le a gépkocsival. A magaslest a kukoricán keresztül közelítettem meg. A hátizsákot, a plusz ruházatot, a fényképezőgépet, a gépkocsinál betöltött fegyvert a földről felpakoltam a magasles placcára, majd felmentem, és mindent a helyére raktam. Először a fegyvert néztem

                Kukoricatáblában lévő vadkár          Egri Dohánygyár KFT gyártotta

meg. A céltávcső szálkeresztje megfelelő vastag e? Milyen helyzetben lehet lőni? Ez esetben, ülőhelyzetben kényelmesen lehet célozni és lőni. A mobil telefont némára állítottam, a baloldali zsebe tettem, a szemüveget az ülőkére helyeztem. Ezt követően a fényképező géppel csináltam három felvételt. A hátizsákból kipakoltam az esőkabátot a puska alátétnek használva, a kereső távcsövet beállítottam, plédre helyeztem, az összeszerelt puskalámpát az akkumulátorral a baloldali oszlopra helyeztem, a vizes flakont, a vizelet felfogását szolgáló befőttes üveget a sarokban helyeztem el, a kézi lámpát, a cigaretta dobozt a gyújtóval, a szúnyogirtót az ülőkére helyeztem. A magaslesen történt elhelyezkedésem 20 óra után fejeződött be. Jóska elhelyezkedését a kereső távcsővel megnéztem, de csak az irányt tudtam megállapítani. A Jóska bátyámtól kaptam egy doboz cigarettát, amely az Anyósától Julika néni trafikos időszakából származik, az Egri Dohánygyár KFT által gyártott HELIKON, EXTRA LIGHTS, MULTIFILTERES. Egy cigarettát meggyújtva a füst északról keletre szállt, közepesen fújt a szél, majd az oszlopra letettem és ott égett el, ez idő alatt a szél iránya nem változott. Az elhelyezkedésem után egy őz balra a Rakacai patak irányában, a kukorica szélében evett, közben a telihold a hegy fölé emelkedett, elővettem a fényképezőgépet, felhúztam közben az őz megugrott, a fényképet elkészítettem. 20 óra 30 perckor északról nem messze halottam egy lövést, amit úgy ítéltem meg, hogy volt becsapódása. Az erdő szélében a Rakacai patak közelében őzriasztás volt. A magaslessel szemben, kelet irányában néztem madárjelzéseket halottam, vártam a vadat, de a közelemben nem jelentkezett. A szél irányában, ami csendesedett az erdő mentén, a hegyen erős, hosszú hang hallatszott, véleményem szerint egy bagoly lehetett, talán kuvik bagoly, hosszan követet valamilyen vadat. A feltűnő hanga Barnák irányában haladt, 21 óra 40 perc környéken lövést halottam, a becsapódás tökéletesnek tűnt. A lövés után az erdő szélében, a kukoricához nem messze kuvik bagoly jelzett, egyre közelebb volt, a kukorica szélében is kuvikolt, vadat azonban nem láttam. Az eddigi tapasztalatom szerint a kuvik bagoly 99 %-ban a vaddisznót jelzi. Véleményem szerint a Barna által meglőtt jól fejlett süldő nem egyedül volt. A Rakacai patakban történt fürdés, dagonyázás után a szél irányának és a hold világításának hatására, a hegyoldalban, az erdőben mentek. A süldő meglövése után a lemaradt disznó, vagy disznók visszafordultak és ezeket jelezte a kuvik bagoly. A környező kukoricába a vaddisznók nem mentek be, ebből következően hajnalban kiváltást sem észleltünk. A vadkár elhárítását az éjszaka sikerült megvalósítani, ami az alapvető célunk volt. Éjszaka, hajnalban a hold hol világított, hol a felhő eltakarta, a közelemben csak őzmozgásokat észleltem.

                                         Rakacai patak                                  

Varga Barna a süldővel

A reggeli 6 óra után a családi háznál találkoztunk Varga Barnával, a vadásztársaság elnökével. A jó fejlett süldő észlelését és elejtését elmondta, majd a hűtőben megnéztük. Délután találkoztunk Juliskával, a feleségével és is elmondta a történetet. A magaslesre 21 óra körül ültek fel, a korábbi gyakorlatnak megfelelően Juliska feladata volt a vad figyelése, ennek tudtában Barna nyugodtan eleresztette magát, a pihenése hamar alvásba folytatódott. 21 óra 30 perc után hallotta az erdő felől jövő erős, sikítós hangot, majd az erdőből meglátta kijönni a vaddisznót, a szokásnak megfelelően Barna oldalát megnyomta, jelezvén a vadat. Félálomban a puskát megfogta, követte a jól megtermett süldőt és a kukorica előtt lőtt és helyben maradt, Juliska már azt hitte a disznó bemegy a kukoricába. A helyzet konstatálása, a sikerélmény elkönyvelése után derült ki, hogy zsigerelő kést nem hoztak, a kis Opel személy gépkocsival nem tudják bevinni. Természetesen mind ezt megoldották és a zsákmány a hűtőbe került, több vadkárt nem tud csinálni. Az év júniusában, Júliusában, Augusztusában telihold időszakában volt szerencsém vadászattal, vadkárelhárítással foglalkozni. A vadászatok előtt gyakorlatommá vált, hogy a hold keltének, nyugtának időpontját kijegyzetelem, és annak ismeretében ülök ki a magaslesre. A hold kelte-nyugta és a napkelte- nyugta a következők szerint alakult:

A júniusi és az augusztusi hold kelte estében a hold augusztusban közel két órával hamarabb kel és 22 perccel később nyugszik, ebből eredően 2 óra 21 perccel többet van fenn. A napkelte és napnyugta esetében ugyanezt vizsgálva megállapítható, hogy június 23-hoz képest augusztus 21-én 2 óra 4 perccel kevesebbet van fenn.

Az első esti sikeres vadkárelhárítás lehetővé tette, hogy egészséges vaddisznó májat délutánra elkészítsem, amire Varga Barnát, és Juliskát is meghívtuk. A májat többször megmostam, kiáztattam, a felesleges részeket eltávolítottam, majd apró részekre szeleteltem. A közelben étolajat nem tudtunk vásárolni, kocsival kellett volna a vásárlást megoldani. Jóska leleményességét igazolja, hogy az üdülő övezetben sétálva egy debreceni házaspártól kapott egy pohár étolajat. 4-5 fej hagymát, két paprikát, két paradicsomot, egy nagy csípős paprikát apróra szeletelve az olajban megdinszteltem, majd a májat hozzátettem. Délután Barna 16 óra után megérkezett az elkészített májat az asztalra tettem, nem mondhatom pirított májnak, de kenyérrel fogyasztottuk. Valamennyien többször szedtünk belőle, ízletes volt, megfelelően puha is. A sózást a kiszedés után tetszés szerint végeztük. Az először készített vaddisznómájjal elégedett lehettem, a vörösbor is jó csúszott.

Az étkezés után Barna kezdeményezésére a második napi, csütörtöki esti vadászat helyszínét megnéztük. A kőtörő mögött, a Rudabányai hegy vonulatában, az erdőig érő napraforgó táblát helyszíneltük. A 18-20 hektáros napraforgó tábla, egy kevés ligetes, bokros résszel együtt a vadaktól történő megvédése céljából elektromos villanypásztorral körbe volt kerítve. A déli oldalán kapu lett kialakítva, a négy elektromos vezetéket kihajtva gépkocsival is be lehetett menni. A déli oldalon lévő elektromos kerítés egy részét gyalog bejártuk. A faoszlopra elhelyezett vezeték alatt és két oldalán a gaztalanítás megoldott. A kapun keresztül az elkerített táblában lévő magasleseket is megnéztük. Az egyik két táblarész között helyezkedett el, a másik egy fakadóvizes, bokros rész mellett kialakult dagonyázóhoz lett téve, ahol a napraforgó táblában nyiladékok is lettek vágva. A magas lesekre felmentünk és mérlegeltük a vadászati lehetőségeket, az esetleges vadmozgásokat. A dagonyában friss nyomot nem láttam, víz két helyen volt, az egyik egy kisebb gödörben, a másik egy kerékvágásban közel a napraforgó tábla széléhez, amit a magaslesről nem lehetett látni.

         Villanypásztor oszlopa, Pénzes József           

Elektromos kapu zárása, Varga Barna

A tájékoztatás szerint korábban a lekerített részt mozgatással és elállással vadászták. A bent lévő vaddisznók közül egy jobb kan és süldők estek. A javaslat szerint este és hajnalban célszerű a magaslesre kiülni. Jóska bátyámmal úgy döntöttünk, hogy a mozgás függvényében egész éjszaka kint leszünk. A mozgástól, időjárástól függően esetleg éjfél körül a kocsiban pihenünk. Hazamenve Juliska kedveskedett egy kávéval, majd 19óra 30 perc körül a korábban megnézett helyre kimentünk. A szokásos módon elhelyezkedtem és vártam a lehetőségre.

   Napraforgó tábla Tornai-dombság irányában,        

 Rudabányai hegy irányában.

21 óra után a dagonya környékéről mozgásra lettem figyelmes, de nem láttam vadat. Később a hátam mögött halottam mozgást, a nyiladékon, a sorok között szintén nem láttam vadat. 22 órakor a dagonya mellett a napraforgó tábla szélében láttam a mozgó fekete süldők hátát, innen a napraforgó táblába mentek, a táblában a kereső távcsővel hiába kerestem. Jóska bátyámmal telefonon egyeztettem, nem láttuk értelmét a további kin maradásnak, úgy döntöttünk, hogy hazamegyünk. A találkozásunkkor Jóska elmesélte ő is látta a malacokat a nyiladékon mentetek egyik táblából a másikba, kicsinek találta, nem is célozta őket. A napraforgó táblán történt tartózkodásunk alatt vadkárra utaló hangokat nem hallattunk. Ugyan vaddisznót nem ejtettünk el, azonban sikerült meggyőződnünk a villanypásztoros vadkárelhárítás sikeresen működéséről, mások részére is lehet ajánlani. A beszélgetés közben felmerült, hogy érdemes ilyen drága módszert alkalmazni? A vadkár elhárításának sok féle módja van, korábban már érintettük őket. Egy éves növények esetében megfelelő színvonalon termelő növények esetében a villanypásztoros módszer is megtérül a termelőnek és a vadásztársaságnak is.

Az éjszaka lehetőség volt megfelelően kipiheni magunkat. Az eredeti tervnek megfelelően Barnáéknál közösen harminc a 0,75 literes üveget Cabernet Sauvinon vörös borral lepalackoztunk

Zárókupak véglegesítése, a késztermék nyugtázása,

Varga Barna, Felesége Juliska, Pénzes József, Pénzes László